Havasi Győző - Kálmán György (szerk.): Elvi határozatok gazdasági perekben. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1986)

feltevésben voltak, a szerződést bármelyikük megtámadja. így ezekben az esetekben [s a gyakorlatilag itt számba nem jövő (4) bekezdésben szabályozott esetben is] mind a kivitelező, mind a beruházó a Ptk. 236. §-ának megfelelően a megállapodást a bíróság előtt megtámadhatja. GKT 79/1973. szám Ha a kivitelező a költségvetésben előírtnál drágább anyagot használ fel, ez a kikötött ellenérték emelkedését csak akkor vonhatja maga után, ha a felek szerződésüket e részben — kifejezett nyilatkozatukkal vagy ráutaló magatartásukkal — módosították. Ennek hiányában, ha a drágább anyag felhasználását rendkívüli körülmény indokolja, a Ptk. 241. §-a alapján szerződésmódosításnak lehet helye. Építési munka végzése során előfordul, hogy a kivitelező a költségvetésben előírtnál drágább építési anyagot használ fel. A kivitelezőnek ez a magatartása a szerződés mindkét félre kötelező erejénél fogva a kikötött ellenérték megváltoztatását, emelését nem vonja maga után. Erre csak abban az esetben van lehetőség, ha ehhez az építtető hozzájárul, vagyis ha a szerződést ennek megfelelően módosítják. A szerződés módosításának hiányában azonban a kivitelező csak a költségvetésben előirányzott, tehát a szerződésben kikötött árra tarthat igényt. Vonatkozik ez mind arra az esetre, ha az építési-szerelési munka maximált árformába tartozik, mind pedig arra az esetre, ha az árat a felek megegyezéssel maguk alakíthatják ki és határozhatják meg. A kivitelező ezek szerint a többletköltségre nem tarthat igényt akkor sem, ha a drágább anyagot műszaki szükségből használta fel. A műszaki tervdokumentáció felülvizsgálata és az árban való megállapodás során ugyanis a kivitelező figyelmének erre is ki kellett terjednie, illetőleg — ha utólag keletkezett ilyen helyzet — a drágább anyag felhasználását illetően a megrendelővel előzetesen a többletköltség tekintetében meg kellett volna egyeznie. A szerződésmódosítás megállapítható akkor is, ha a feleknek a szerződés megkötése után tett nyilatkozataiból, ráutaló magatartásából és általában az eset összes körülményeiből kitűnik, hogy a drágább anyag felhasználására a felek között egyetértés jött létre. Ráutaló magatartásként jöhet figyelembe pl., ha az építtető az építési naplóból vagy más módon tudomást szerez a szerződéstől (tervdokumentációtól) eltérő költségesebb megoldási szándékról és számolnia kell azzal, hogy az így jelentkező költség- (ár-) különbözetet neki kell viselnie, ennek ellenére az ily módon történő kivitelezést hallgatólag tudomásul veszi (tűri). Lehetséges továbbá, hogy a drágább anyag felhasználása elkerülhetetlen, és a kivitelezőnek azt az eljárását, hogy a drágább anyagot az építtető megkérdezése nélkül alkalmazta, a szerződéskötés után beállott rendkívüli körülmény, pl. olyan műszaki szükséghelyzet teszi indokolttá, amelyben a kivitelező számára más választás nincs. Ilyen esetben lehetőség van arra, hogy a bíróság a szerződést — amennyiben a felek153-