Havasi Győző - Kálmán György (szerk.): Elvi határozatok gazdasági perekben. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1986)

által kötött szerződések körében az érvénytelenség (semmisség) orvosolhatósága érvényesül fő szabályként, előfordulhat, hogy erre valamilyen okból mégsem kerülhet sor. Ilyenkor természetesen az említett körben is a fent írt jogkövetkezmény alkalmazására van szükség. Az eredeti állapot visszaállítása azonban nem minden esetben valósítható meg. A Ptk. 237. §-ának (2) bekezdése szerint ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja. Lehetőség van azonban arra is, hogy az érvénytelen szerződést érvényessé nyilvánítsa, ha az érvénytelenség okát különösen a felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansága vagy jogi személy részére biztosított indokolatlan egyoldalú előny esetén az aránytalan előny kiküszöbölésével meg lehet szüntetni. Ha azonban a bíróság a szerződést csak a határozathozatalig terjedő időre nyilvánítja hatályossá, ez nem azt jelenti, hogy a határozathozatal után ahhoz már semmiféle joghatás nem fűzhető, tehát a később jelentkező hiba esetén szavatossági igény érvényesítésének nem lehet helye. Ezzel kapcsolatban arra kell rámutatni, hogy bár a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre nyilvánítja hatályossá, az abból származó jogkövetkezményeket alkalmazhatja, ha azoknak ténybeli alapja (a meghibásodás) a határozathozatal utáni időben jelentkezik. Ebben a körben is lehetséges tehát a szavatossági igény későbbi megítélése. GKT 71/1973. szám (Hatályon kívül helyezte a GKT 1/1978. sz. állásfoglalás.) GKT 72/1973. szám A követelés elévülésének megszakításához elegendő, ha a felszólítás olyan adatokat tartalmaz, amelyek alapján a kötelezett a vele szemben támasztott követelést azonosítani tudja. A Ptk. 327. §-ának (1) bekezdése szerint a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, a követelés bírósági úton való érvényesítése, továbbá megegyezéssel való módosítása — ideértve az egyezséget is —, végül a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése megszakítja az elévülést. A Ptk. 327. §-ához fűzött miniszteri indokolás rámutat arra, hogy e rendelkezésben a legjelentősebb újítás az, hogy a kötelezetthez intézett írásbeli felszólítás is megszakadást előidéző körülmény. „Kétségtelen, hogy a rendelkezés az elévülés megszakítását nagymértékben megkönnyíti a jogosult számára, de a jogosult általában a követelés érvényesítésére és nem az elévülés félbeszakítására törekszik, amikor felszólítással él. A felszólítás egyébként is kétségtelenné teszi azt, hogy a jogosult nem kíván lemondani a jogáról." 144