Havasi Győző - Kálmán György (szerk.): Elvi határozatok gazdasági perekben. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1986)

meghatározott telep; fuvarozó közbenjöttével vasúton (vagy vízen) történő szállítás esetén pedig a rendeltetési állomás. Ez annyit jelent, hogy a szállító azzal a mennyiséggel teljesít, amelyet a vasút az átadás helyén és idején kiszolgáltat. Ezért ha a fuvarozás alatt a küldeményben beszáradás folytán súlyhiány keletkezett, az a szállító terhére esik akkor is, ha ebből kárát a vasútra azért nem tudja áthárítani, mert a hiány a VÁSZ 54. cikkének 2. §-ában meghatározott mértéket nem haladja meg. Ha azonban a felek másként állapodtak meg vagy jogszabály (árszabályozó rendelkezés) másként szól, úgy ez az irányadó. GKT 39/1973. szám (A GKT 3/1978. sz. állásfoglalással módosított szöveg.) Annak bizonyítása, hogy a küldeményt sértetlenül adták Jel, illetőleg hogy abban nem a vasúti kocsiba való berakás következtében keletkezett kár, a feladót terheli akkor is, ha a vasút a fuvarlevélen az áru sérült állapotára nézve nem nyilatkozik, és a küldeményt észrevétel nélkül átveszi. A 3/1960. (V. 13.) KPM számú rendelettel közzétett Vasúti Árufuvarozási Szabályzat (VÁSZ) 17. cikke kimondja, hogy a nyilvánvalóan sérült árut a vasút csak akkor veszi fel fuvarozásra, ha nem áll fenn a veszély, hogy fuvarozás közben magában a küldeményben, személyekben, üzemi berendezésekben vagy más küldeményben a sérült állapot következtében kár keletkezhet, és ha a feladó a sérülést a fuvarlevélen elismeri és pontosan leírja. A Ptk. 502. §-ának (3) bekezdése viszont a fuvarozó és a feladó felelősségének szabályozása körében a bizonyítási teher kérdését akként rendezi, hogy ha a berakást a feladó végezte, őt terheli annak bizonyítása, hogy a kár nem a berakás következtében állott elő. Ugyanilyen rendelkezést tartalmaz a VÁSZ 54. cikkének 3. §-a is. A VÁSZ 17. cikke az áru állapotával kapcsolatban nyilvánvaló sérülésekről szól. Ez azt jelenti, hogy a sérülés az áru beható megvizsgálása nélkül rátekintéssel vagy egyéb hasonló módon azonnal észlelhető. Ha a fuvarlevél az áru sérült állapotára nézve bejegyzést nem tartalmaz, ez csak azt bizonyítja, hogy az áru felvételekor azon a sérülés nyilvánvaló jelei nem voltak láthatók. A Ptk. 492. §-ának (2) bekezdése szerint a küldemény berakása a feladót terheli, ha a jogszabály másképpen nem rendelkezik. A VÁSZ 22. cikke szabályozza, hogy a vasúti kocsiba mely küldeményeket köteles berakni a vasút és melyeket a feladó. Ha a berakás a feladó kötelezettsége, akkor azt még a feladás előtt kell elvégeznie és az áru csak ezután adható át a vasútnak fuvarozásra. Ebben az esetben a vasút — hacsak darabszámlálást nem végez — nincs jelen és általában arra sincs lehetősége, hogy a berakott áru állapotáról rátekintéssel meggyőződhessen. Ezért a Ptk. 502. §-ának (3) bekezdése a Pp. 164. §-ának (1) bekezdésében foglalt általános szabálytól eltérően rendezi a bizonyítási teher megoszlásának kérdését, és a bizonyítási teher 115