Havasi Győző - Kálmán György (szerk.): Elvi határozatok gazdasági perekben. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1986)

hiszen a megrendelő késedelme ennek ellenére mindaddig fennáll, amíg az átvételi kötelezettségét nem teljesíti. Az átvételi késedelem mellett a fizetési késedelem is fennáll, amíg a megrendelő az ellenértéket meg nem fizeti. így tehát a késedelmi kötbér fizetésének kötelezettsége alól azon a címen sem mentesülhet, hogy a Ptk. 301.§-ának (1) és (3) bekezdése szerint fizetési késedelem esetében kamat is jár. A megrendelőt terhelő késedelmi kötbér — az általános szabályoknak megfelelően és kimentés hiányában — a késedelembe esés időpontjától kezdve jár, és az az említett rendelet 21. §-ának (1) bekezdésében meghatározott időpontban válik esedékessé. GKT 36/1973. szám (A GKT 3/1978. sz. állásfoglalással módosított szöveg.) A megrendelő nem esik átvételi késedelembe, ha bizonyítja, hogy a szállító abban az időben, amelyet a neki küldött értesítésben az átadás idejeként megjelölt, a teljesítésre képtelen volt vagy, hogy a felajánlott termék nem felelt meg a szerződésnek. Ha a felajánlott és késedelmesen átvett termék a felajánláskor nem felelt meg a szerződésnek, a megrendelő késedelméből le kell számítani azt az időt, amely alatt a szállító a terméket kijavította. A Ptk. 382. §-ának (1) bekezdése szerint a szállító — a felek eltérő megállapodása hiányában — köteles a megrendelőt a teljesítés idejéről legalább három nappal megelőzően értesíteni. Ha az átvétel helye a szállító telepe és a megrendelő az értesítésben megjelölt időpontban nem jelenik meg, a szerződést megszegi, a szállító pedig a terméket felelős őrzésbe veszi, s egyben az ellenszolgáltatás megfizetését követelheti. A megrendelő (jogosult) késedelmének bekövetkeztéhez szükséges, hogy a kötelezett valósággal, tehát a kitűzött időben való teljesítés lehetőségével ajánlja fel a szolgáltatás tárgyát, az tehát valóban átadásra kész legyen, továbbá, hogy a felajánlott szolgáltatás kötelemszerű legyen. A szolgáltatás felajánlása akkor valóságos (reális), ha abból a teljesítési készség és képesség kétséget kizáróan megállapítható. A teljesítést ezért a szerződésnek megfelelő mennyiségben, minőségben és állapotban kell felajánlani. A megrendelő abban az esetben, ha bizonyítja, hogy a szállító a teljesítési értesítésben megjelölt időpontban a teljesítésre képtelen volt, késedelmének bekövetkezését elháríthatja. Ez nem kimentés, mert ilyenkor a megrendelő nem a maga vétlenségét bizonyítja, hanem azt, hogy a megrendelői késedelem fennállásának egyik feltétele, a szolgáltatás kellő felajánlása hiányzik. Osztható szolgáltatás esetén a fentiek arra a részmennyiségre vonatkoznak, amely a teljesítésre megadott időpontban nem állott rendelkezésre. Az ilyen hiba utólag kiküszöbölhető, aminek következménye az, hogy a megrendelő nem hivatkozhat kellő alappal arra, hogy a szállító a továbbiakban a teljesítésre képtelen volt. 113