Havasi Győző - Kálmán György (szerk.): Elvi határozatok gazdasági perekben. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1986)

A szerződési vitákról eljárási szempontból a Pp. 365. §-a (1) bekezdésének a) pontja rendelkezik. Eldöntésre szorul az a kérdés, hogy az ilyen perekben hozott bírósági határozatoknak milyen a jellege, azokhoz milyen hatály fűződik és szükséges-e, hogy a határozat meghozatala után a felek a szerződést még külön megkössék, módosítsák vagy felbontsák. Mindenekelőtt aszerint kell különböztetni, hogy a kereseti kérelem mire irányul. Ha a felperes a keresetben csak a szerződéskötési kötelezettség megállapítását kéri. az alperes szerződéskötésre kötelezését azonban nem, a per tulajdonképpen nem tartozik a szerződési ügyek közé, mert annak tárgya csupán megállapítás. Az ilyen perben (Pp. 123. §) hozott ítélet a szerződést nem hozza létre, nem konstitutív jellegű, meghozatala után megfelelő esetben a feleknek a szerződés feltételeiben meg kell állapodniuk, a szerződést meg kell kötniük. Lehetséges, hogy ennek során újabb bírósági eljárás válik szükségessé. Adott esetben ennek elkerülése végett a bíróság fel is hívhatja a felperes figyelmét a kereset kiegészítésének vagy módosításának lehetőségére, arra, hogy a felperesnek nemcsak a szerződéskötési kötelezettség megállapítását, hanem a szerződés létrehozását lehet kérnie. Hasonló a helyzet, amikor a felperes csupán annak a megállapítását kéri, hogy a szerződés korábbi nyilatkozat, tény folytán már létrejött vagy nem jött létre. Az ilyen per nem szerződési ügy — jóllehet az eljárási illeték szempontjából a gyakorlatban a szerződési ügyekkel azonos megítélés alá esik — és az abban hozott ítélet is csupán deklaratív jellegű. Ha viszont a felperes a szerződés megkötésére kéri az alperest kötelezni és a bíróság a keresetnek helyt ad, ítéletével a szerződés létrejön. Ilyen esetben a bíróság ítélete a felek akaratát pótolja és létrehozza a jogviszonyt. Az ilyen ítélet konstitutív jellegű és annak meghozatala után nincs már szükség arra, hogy a szerződést még külön meg is kössék, habár erre a lehetőségük megvan. Ilyen konstitutív jellegű ítéletre szerződéskötési kötelezettségtől függetlenül sor kerülhet. A szerződéskötési kötelezettség hiányában azonban a bírósági eljárás és határozathozatal előfeltétele az, hogy a felek közös megegyezéssel a bírósághoz forduljanak (alávetés). Sőt ebben a körben az is lehetséges, hogy a felek csupán egyes vitás pontok eldöntését kérjék, amikor is a bíróság a kereseti kérelmen nem terjeszkedik túl és konstitutív határozathozatali joga csakis a keresetben kijelölt kérdésekre korlátozódik. A termékforgalom körében a Ptk. 206. §-ának (3) bekezdése szerint a huzamosabb ideje fennálló termelési együttműködési és kereskedelmi kapcsolatok megszakítása esetén a bíróság népgazdasági érdek és a felek méltányos érdekeinek figyelembevételével a megrendelő kérelmére a felek között a szerződést meghatározott időre létrehozhatja. Az ilyen ítélet szintén konstitutív jellegű, arra tehát az előbb kifejtettek mindenben kiterjednek. Mindezek értelemszerűen irányadók az olyan esetekben is, amikor a kereset a szerződés módosítására, felbontására vagy megszüntetésére irányul. 103