Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtábláknak és más ítélőhatóságoknak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet (Budapest, 1912)

Váltótörvény 110—114. §. 671 személyhez a fizetés teljesítése iránt felszólítást tartalmaz. Ennélfogva, miután a váltónyilatkozat alakja annak tartalma szerint Ítélendő meg, a keresetnek alapul szolgáló váltó, habár az a szövegben saját váltónak neveztetik is, nem tekinthetik felperesnek a tárgyaláson előterjesztett állítása szerint, a kibocsátó fizetési igéretét feltétlen saját váltónak, hanem idegen váltónak. Minthogy pedig a keresetnek alapul szolgáló váltón, az idegen váltónak a V. T. 3. §-ban megjelölt lényeges kellékei közül hiányzik annak a személynek a megjelölése, a kihez a fizetés teljesítése iránt a felszólítás intéztetik, az intézvényezett (V. T. 3. §. 6. pont), továbbá a fizetés helye (V. T. 3. §. 7. pont) az a V. T 6. §. szerint váltói kötelezettség megállapítására alkalmas okiratnak nem tekintethetik s ez okból az eljáró bíróság mint váltóbiróság az arra alapított keresetre a váltóeljárás 3. §. szerint hatáskörrel nem birván, azt a 4. §. szerint már hivatalból visszautasítani tartozott volna. (Curia 1891 deczember 22-én 480/1891. sz. a.) Az elfogadónak a kibocsátóval való névazonossága még nem bizonyítja a személyazonosságot is, miből folyóan az ilyen váltó nem saját, hanem idegen váltónak tekintendő. (Curia 1893 október 18-án 1489/1892. sz. a.) Az a körülmény, hogy a saját váltó a váltó kibocsátójának fizetés végett be nem mutattatott és óvás fel nem vétetett, nem szolgálhat a kereset elutasítására alapul. Az a kitétel, hogy „saját maguknak" az intézvényezett helyén, nem minősiti a saját váltót intézvényezett saját váltónak, különösen akkor, ha a fizetés helyéül a kibocsátó lakhelye is megjelöltetett. (Curia 1897 május 7-én 658/1896. sz. a.) A saját váltó fizetés végett be nem mutattatván, a törvényes késedelmi kamat csak a keresetre hozott sommás végzés kézbesítése napjától ítélhető meg. A m. kir. Curia: Az alperesnek mint a kereseti saját váltó egyik kibocsátójának fizetési késedelme a váltó alapján csupán a váltónak nála történt bemutatásával következhetvén be, a felperes az alperes tagadásával szemben azt, hogy a váltót az alperesnél bemutatta volna, nemcsak hogy nem bizonyította, hanem a bemutatást szükségfelettinek állítván, annak elmulasztását be is ismerte. Ehhez képest az alperes a váltó bemutatásának hiányában a fizetésben késedelmesnek csupán a keresetre hozott sommás végzésnek részére történt kézbesítése napjától tekintethetik, s igy kamatfizetési kötelezett-