Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtábláknak és más ítélőhatóságoknak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet (Budapest, 1912)
58 Váltótörvény 6. §. aláírása kitöröltetett és a kitörölt aláirás felett ugyancsak a nevezett K. J.-nek aláirása nyilvánvalóan beszurottnak jelentkezik, mi által a váltó jelen alakjában kétségtelenül aggályosnak mutatkozik és az alperesnek idevonatkozólag felhozott azon kifoeásával szemben, hogy a kibocsátói eredeti aláirás szándékosan lett megsemmisitve s hogy ez által a váltó hatályát vesztette, a váltónak kibocsátói uj aláirással ellátása pedig az ő (alperes) belegyezése nélkül történt: a fenforgó aggálynak eloszlatása felperest terhelte, mint ki az aggályosnak jelentkező azon okirat alánján váltói jogokat kiván érvényesiteni. Tekintve pedig, hogy feloeres sem azt, hogy az alperes a váltót jelen alakjában látta el elfogadói aláírásával, sem azt, hogy a kibocsátói uj aláirás alperes beleegyezésével szúratott be a váltóba, nem bizonyította, váltói jogokat ezen okirat alapján alperes ellenében nem érvényesíthet. (1895 június 25-én 1190/1894. sz. a.) Nem származik az oly Táltóból váltójogi kötelezettség, a melyen a lényeges kellékek maga a váltóbirtokos által szándékosan s azzal az akaratelhatározással semmisittettek meg, hogy a váltóügylet hatályát veszitse;' az ilyen módon eltépett váltó annak összeragasztása által váltójogi hatályát vissza nem nyeri. A kir. ítélőtábla: A kir. törvényszék ítéletét megváltoztatja, a felperest keresetével elutasítja. A felperes beismerte azt a perdöntő körülményt, hogy a 2000 K-ás váltót ő és pedig szándékosan tépte össze, a felett való felindulásában, hogy I. rendű alperes nem akarta megváltoztatni a közte és a felperes közt létrejött azt a megállapodást, a mely szerint a felperes a nejével kötött házasság alkalmából hozomány fejében átvett és a 2. a. közjegyzői okirattal szabályozott haszonbérlet helyett kölcsönös megegyezés alapján 3000 K-át fogadott el, a mely összegről a kereseti s ezenkívül még egy 1000 K-ás váltó lett az alperesek által kiállítva és a felperesnek átadva. Minthogy ezek szerint a kereseti váltót saját akaratelhatározásából folyólag és pedig abból az okból rongálván meg, hogy az a jogügylet, a mely a váltók kiállítására alapul szolgált, érvénytelennél váljék és hogy hozomány fejében átvehesse az I. rendű alperes haszonbérletét, a melyről a váltók átvételekor már lemondott volt, kétségtelen, hogy a felperes ténykedése a váltó lényeges kellékeinek a megsemmisítését foglalja magában. Minthogy pedig oly váltóból nem származik váltójogi kötelezettség, a mely lényeges kellékekkel nincs ellátva, a vagy a melyen a lényeges kellékek szándékosan s azzal az akaratelhatározással semmisittettek meg, hogy a váltóügylet hatályát veszitse; minthogy továbbá a fenti módon eltépett váltó annak összeragasztása által váltójogi hatályát vissza nem nyeri és eszerint a felperes a váltó-