Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtábláknak és más ítélőhatóságoknak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet (Budapest, 1912)

628 Váltótörvény 103. §. A m. kir. Curia: Helybenhagyja annyival inkább, mert alperes nem is állítja, az óvás tartalmából pedig ki nem tűnik, hogy az óvatoltató osztrák-magyar bank képviselője arra kérte volna fel alperest, hogy a váltót S. E.-nak, mint czégnek mutassa be. (1900 szeptember 13-án 536. sz. a.) Az óvatolás végett megkeresett közjegyző akkor is felelős az óvás helytelen felvételéből származtatott kárért, ha a megóvatolandó váltókat irodai személyzetéhez tartozó valamely segédje vette át, a kivel szemben bizonyittatik, hogy máskor is szokott váltókat megóvatolás végett átvenni. A kir. törvényszék: A per érdemében: felperes az alperesnek, mint kir. közjegyzőnek, kártéritési felelősségét az 1874: XXXV. t.-cz. 172. és 173. §-ai alapján, tehát a törvénynél fogva is megállapíthatónak véli ugyan, de ezenfelül azt állítja, hogy alperes Cs. Zs.-ét külön is felhatalmazta az óvatolandó váltók átvételére. Alperes mindezt tagadja, abban azonban a peres felek megegyeznek, hogy Cs. nem közjegyzöhelyettes s hogy az alperes akkor, midőn a szóban levő váltók Cs. Zs.-nak átadattak, nem volt jelen az irodájában. A közjegyzői irodában alkalmazva lévő segédeknek, kik a közjegyzőnek nem törvényes helyettesei, az ügyfelek által óvatolás végett átadott váltókért a kir. közjegyzőt a törvénynél fogva (1874: XXXV. t.-cz. 17. és 182. §§-ai) általában véve felelősség nem terheli; mert a váltóóvásfelvétel a törvény által a kir. közjegyző vagy ennek helyettese részére fentartott személyes eljárások közé tartozik, tehát a közjegyzői irodában alkalmazott segédek által joghatálylyal nem teljesithetö s mert az óvatolással való megbizás elfogadása az óvásfelvételi eljárásnak egyik részét képezi, tehát ugyanazon tekintet alá esik, mint maga az óvásfelvétel. De terhelheti a felelősség a kir. közjegyzőt irodájában alkalmazva lévő segédnek az óvatolás végett átadott váltókért akkor, ha a kir. közjegyző az irodájában alkalmazva lévő segédek valamelyikét az ügyfelek által óvatolás végett hozott váltók átvételére különösen felhatalmazza, mert ebben az esetben az illető váltóknak a felhatalmazott segéd által való átvétele ugyanoly tekintet alá esik, mintha az óvás felvételére vonatkozó megbizást maga a kir. közjegyző fogadta volna el. A jelen esetben azonban alperes még akkor sem volna kártérítésre kötelezhető, ha a felperes bizonyítaná is azt az állítását, hogy az alperes Cs. Zs.-ot az óvatolás végett ennek átadott váftók átvételére külön felhatalmazta. Mert a felperes, vagy a mi egy tekintet alá esik, az ö megbízottai itt a több közjegyzői iro-