Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtábláknak és más ítélőhatóságoknak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet (Budapest, 1912)

Váltótörvény 99. §. 589 A kellékhiányosán fizetés végett bemutatott és megóvatolt váltóürlapra vonatkozó óvás érvénytelen akkor is, ha a váltóban a hiányzó kellék utóbb pótoltatott, mert az óvatolás alkalmával nem váltó mutattatott be. A kir. törvényszék: A kifogásoknak helyt adott, mert a váltótörvény 41. §. értelmében a fizetés hiánya miatt a kibocsátó és a forgatók ellen érvényesithetö visszkereset fentartásához szükséges, hogy a váltó fizetés végett bemutattassék s hogy ennek megtörténte és a fizetés nem teljesitése óvással igazoltassék; már pedig felperes maga is elismeri, hogy a keresethez becsatolt óváslevél szerint bemutatott okiratból a váltó egyik lényeges kelléke, a kiállitás helye, hiányzott, az ezen óváslevél szerint fizetés végett bemutatott okirat tehát a váltótörvény 6. §-a értelmében nem volt „váltó" s igy ezen okiratnak fizetés végetti visszkereset fentartását nem eredményezheti. Minthogy ezekhez képest felperes visszkereseti jogának azon feltétele (váltótörv. 50. §.), hogy a „váltó" fizetéshiánya meg legyen óvatolva, hiányzik: ennélfogva felperest a visszkereseti kötelezettség alól mentesült kibocsátó és forgatóval, nevezetesen a védekező alperesekkel szemben keresetével el kellett utasitani. A m. kir. Curia: Indokainál fogva annyival inkább helybenhagyatik, mert az a körülmény, hogy a váltónak az óvás fölvételekor hiányzott egyik kelléke, a kiállitás helye, az óvás fölvétele után utólagosan, hetek múlva pótoltatott, a váltónak kellékhiányosán történt bemutatását s az erről fölvett óvásnak eredeti érvénytelenségét meg nem szünteti. (Curia 857/1903. — 1904 május 10.) Az óvásfelvétel órájának kitétele a váltóóvás érvényességi kellékét nem képezi; nincs tehát jelentősége annak, hogy az óvás szövegében az óvásfelvétel órájának megjelölésében igazitás fordul elő. (Curia 1906 ápr. 4. 189/905. sz.) Hasonló 133,5/900. A főszolgabiró az alispán által a község érdekeinek megóvásával bízatván meg, az óvásban megnevezett főszolgabiró a kereseti váltó m'igóvatoltatása körül a felperes község nevében és képviseletében járt el, minélfogva ez az óvás a váltó kibocsátója, illetve forgatói ellenében a fizetési visszkereset fentartására alkalmasnak tekintendő. A kir. Curia: Igaz ugyan, hogy a keresethez B) alatt csatolt óvásból nem tűnik ki az, hogy ez az óvás M. E. járási főszolgabírónak, mint a felperes község képviselőjének megkeresésére vétetett fel; mégis minthogy K. vármegye alispánja az oraviczai járás fő-