Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtábláknak és más ítélőhatóságoknak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet (Budapest, 1912)

Váltótörvény 6. §. lésnek ugyanis szándékosan történtnek kell lennie. De az e mellett szóló vélelem le van rontva, mert a perben bebizonyult, hogy a törlés nem volt szándékos. Szándékosnak ugyanis csak az a törlés tekinthető, a mely attól ered, a ki törölni jogositva volt, azaz, ha a szándék a törlésre jogosultnak volt a szándéka. Ezt a törlést a per és a tanubizonyitás adatai szerint a föntebb emiitett S. J. eszközölte, de mert jogosulatlanul, nem a V. T. 6. §. 2. bekezdésének tekintete alá eső szándékkal stb. A kir. ítélőtábla: helybenhagyja megfelelő indokai alapjái is azért, mert a kereseti váltón előforduló S. Z. utóforgatmányos a váltót forgató S. S. forgató ellen 384/499. szám alatt visszkeresete: érvényesítvén, neki az érvényesitett váltó alapján csak ahhoz volt joga, hogy a váltóban irt összeget és járulékait előzőjétől behajtsa, egyébként pedig ha csak követelésétől el nem állt, a váltó felett nem rendelkezhetett, hanem azt a váltótörvény 48. §. értelmében köteles volt érintetlenül (intacte) a visszkeresett felperesnek a váltótőke és járuléka és a költségek lefizetése ellenében kiadni, nem volt tehát jogositva S. J. forgatmányos a kereseti váltón előforduló kibocsátó nevét törölni s ily módon a váltóügyletet, az okiratnak kellékhiányossá tétele által, megszüntetni, mivel a jogügylet megszüntetése csak a jogositott beleegyezésével történhetik. Ezeknél fogva, ha S. J. a váltóösszeg és járuléka kifizetése alkalmával a kereseti váltón a kibocsátó nevét szándékosan is törölte, ez a kitörlés mint nem jogositott személytől eredő törlés, hatályában egy tekintet alá esik a véletlenségből vagy tévedésből eredő törléssel, s mit sem árt a váltó hatályának, stb. A m. kir. Curia: indokaiból helybenhagyta. (1891. évi február 27-én 1219/1900. sz. a.) A jogellenesen széttépett ^áltó nem tekinthető megsemmisíttetnek; a jogtalanul széttépett váltón hiányzó lényeges kellékeket a váltóbirtokos az összeragasztás után kitöltheti. A kir. Ítélőtábla: A kihallgatott M. V. tanúnak az a ténye, hogy a nézete szerint alperestől jogtalanul elidegenített váltót széttépte, arra a vitás körülményre, hogy a kérdéses váltó az alperes birtokából valósággal elsikkasztatott, nem képezvén bizonyítékot, felperesnek, ki a váltó birtokával az abból származó öszszes jogokat megszerezte, kétségkívül jogában állott a beleegyezése és hozzájárulása nélkül elszakított váltót a még hiányzó lényeges kellékekkel ez eset után is ellátni. A m. kir. Curia: Ezt a jogi álláspontot elfogadva, a váltó megszerzésének tényére további bizonyítást rendelt el. (1899 január 31-én 1256/1899. sz. a.)