Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtábláknak és más ítélőhatóságoknak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet (Budapest, 1912)

560 Váltótörvény 93. §. állítását, hogy a kereseti váltóban eredetileg a kibocsátó S. A. volt rendel vény esnek kittintetve és hogy a váltónak ezt az eredeti tartalmát a felperes ügyvédje változtatta meg akkor, a mikor az neki beperlés végett átadatott, akként, hogy S. A. rendelvényes nevét törölte és helyette az első forgatót, G. D. jelölte meg rendelvényesként. Az alpereseknek ezt az állítását a kereseti váltó is igazolja, a mely a vitatott változtatást minden kétséget kizáró módon feltünteti és bizonyítja azt maga a felperes ügyvédje is tanúul történt kihallgatása alkalmával. Minthogy azonban a rendelvényes, illetőleg a saját rendeletre kibocsátó nevének kitörlése és más névvel való helyettesítése, különös megállapodás hiányában a jóhiszemű váltóbirtokosnak sem áll jogában, ennélfogva a felperes tartozott volna alperes kifogásaival szemben bebizonyítani, hogy a kereseti váltót aggályossá tévő és az alperesek váltónyilatkozatának a váltóra történt rávezetés után eszközölt törlés illetőleg igazítás az alperesek tudtával és beleegyezésével, tehát jogosan történt. Minthogy azonban a felperes ebben a tekintetben semmi bizonyítékot nem nyújtott és minthogy ilyen körülmények között az alperesek a kereseti váltónak jogtalan megváltoztatása előtt fennállott tartalma szerint pedig felelősek, az eredeti tartalom szerint pedig a felperes a kereseti váltó jogszerű tulajdonosának nem tekinthető, mert az első hátirat nem a rendelvényes nevével lévén ellátva, a váltótörvény 36. §-ában megkívánt lánczolat meg van szakítva; minthogy végül a felperes nem származtathat jogot a kereseti váltó eredeti tartalmának önkényü megváltoztatására abból a tényből, hogy az alpereseknek a kereseti váltó alapján ö vele szemben kívánta beváltói kötelezettsége kizáróan az egyes váltói nyilatkozatoknak a váltón kifejezésre jutott alakja és nem a feleknek azzal ellentétben álló szándéka alapján bírálandó el: minélfogva az elsöbiróság a felperest keresetével helyesen utasította el. A m. kir. Curia: Helybenhagyta indokaiból, mellőzve azt, hogy alperesek a kereseti váltónak jogtalan megváltoztatása előtt fennállót tartalma szerint felelősek. (1901 január 15-én 1058/1900. sz. a.) A váltóbirtokos nincs jogosítva az okiraton már kitüntetett lényeges kelléket mással helyettesíteni. A kir. ítélőtábla: A keresethez csatolt váltóból kitűnik, hogy az eredetileg 1892 június 30. kelettel volt ellátva, és hogy a kelet éve 1892. évről 1891. évre kiigazittatott. Habár a váltólevél kellékei csu-