Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtábláknak és más ítélőhatóságoknak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet (Budapest, 1912)

Váltótörvény 41. §. 217 dig nem birván joghatálylyal, a C. alatti óvással igazolt 1880 de­czember 31-én történt bemutatás, felperes váltói jogának fentar­tására alkalmas cselekményül nem fogadható el. Ebből folyólag, miután a kereseti váltó tekintetében elfo­gadó 1. r. alperes irányában is a váltótörvény 43. §. értelmében a váltói keresetjog fentartására a fizetés végett bemutatásnak kellő időben felvett óvással igazolása volt szükséges, K. Dénes 1. r. al­p(-res pedig ezen cselekmény elmulasztása miatt a váltói kereset­jog ellen kifogást tett, miután továbbá felperes maga beismeri, hogy 1881 szeptember 1-je után az óvás kivételére rendelt időben a kereseti váltónak fizetés végett bemutatását nem eszközölte, azon körülmény pedig, hogy a I). s E. alatti Ítéletekben érintett per fo­lyamatban léte miatt a fizetés végetti bemutatást nem eszközöl­hette, okot az elmulatsztott cselekmény törvényes jogkövetkezmé­nyeinek elhárítására nem képez, felperest K. Dénes 1. r. alperes elleni keresetével a váltótörvény 43. §-a alapján elutasítani kel­lett. (1883 június 21-én 2016/1883. sz. a.) Az elfogadó ellen a váltó lejárata előtt elrendelt csőd nem menti fel a váltótulajdonost, ki fizetési visszkeresettel kiván élni, a váltótör­vény 41. §-án alapuló azon kötelezettség alul, hogy a fizetés hiányát tanúsító óvást sem előbb, sem utóbb, hanem a váltóban meghatározott fizetési nap déli 12 órája után az ezen napot követő második köznapig vétesse fel. A m. kir. Curia: Az alsóbiróságok ítéleteiben felhozott azon indok, hogy az elfogadó ellen elrendelt csőd folytán a csődelren­delés utám de a váltóban kitett fizetési határidő elérkezte előtt fizetés hiánya miatt kivett óvás a forgatók és kibocsájtó elleni visszkereset érvényesithetésére alkalmasnak tekintendő, a váltó­törvényen nem alapszik; mert az elfogadó ellen a váltó lejárta előtt elrendelt csőd nem menti fel a váltótulajdonost, ki fizetési visszkeresettel kiván élni. a váltótörvény 41. §-án alapuló azon kötelezettség alól, hogy a fizetés hiányát tanúsító óvást sem előbb, sem utóbb, hanem a váltóban meghatározott fizetési nap déli 12 órája után az ezen napot követő második köznapig vétesse fel; a nem ezen időben felvett óvás tehát az előzők elleni visszkereset fentartására törvényszerűnek annál kevésbbé tekinthető mert ez esetben, ha az elfogadó ellen a váltó lejárta előtt csőd rendeltetett, a váltótörvény 29. §-a módot nyújt a váltótulajdonosnak arra, hogy a biztonság hiányának megállapítása végett szükséges óvás alapján előzői ellen is biztosítási visszkeresettel élhessen, azaz, hogy biztosítékot nyerjen arra nézve hogy a váltóösszeg lejárat­kor ki fog fizettetni. (1883 október 2-án 447/1883. sz. a.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom