Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtábláknak és más ítélőhatóságoknak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet (Budapest, 1912)

Váltótörvény 1. §. 9 kereseti váltókon a hazai váltótörvény szerint joghatályosan elvállalt váltói kötelezettségének érvényét sikerrel meg nem támadhatja, ezeknél fogva stb. A m. kir. Curia: A másodbiróság Ítélete indokainál fogva és még azért hagyatik helyben, mert az a körülmény, hogy alperesnek mint külföldinek kiskorúsága, a saját hazájában 1893. deczember 22-én bizonytalan időre meghosszabbittatott és kiskoruságának meghosszabbítása csak 1901. évi február hó 10-én helyeztetett hatályon kivül, a belföldön vállalt váltókötelezettsége tekintetéből szenvedő váltóképessége elbírálásánál azért nem vehető figyelembe, mivel az 1877: XX. t.-cz. 33. §-a szerint Magyarországban a kiskorúság joghatálya, harmadik személyekkel szemben csak a kiskorúság meghosszabbítását tárgyazó hirdetménynek a hivatalos lapban először való beiktatását követő naptól kezdődik: alperes védekezéséből pedig nyilván kitűnik, hogy kiskorúságának meghosszabbítása a magyar hivatalos lapban közzé nem tétetett. (1903 január 29-én 1482/1902. sz. a., ugyanígy C. 726/84.) A kiskorúsággal védekező váltóelfogadó nemcsak azt tartozik bizonyítani, hogy a váltó kibocsátása idejében kiskorú volt, hanem a váltkiállitásának ideje nem lévén szükségkép ugyanazonos az elfogadás idejével, azt is tartozik bizonyítani, hogy a váltó elfogadása idejében még teljes korát el nem érte. A kir. Ítélőtábla: Az idegen váltó az intézvényezettnél a lejáratig elfogadás végett bármikor bemutatható lévén, a szenvedő váltóképesség hiányával védekező alperes nemcsak azt tartozott bizonyítani, hogy a kereseti idegen váltó kibocsátása idejében (1874. évi november 15-én) még teljes korát el nem érte, hanem azt, hogy a váltó lejáratakor (1878. évi deczember 25-én) már teljeskoru volt, maga sem vonja kétségbe, mivel továbbá az vélelmezendő, hogy a váltót oly időben fogadta el, midőn törvény szerint S7envedő váltóképességgel bir, azt is tartozott bizonyítani, hogy a váltóra az elfogadási nyilatkozatot oly időben fogadta el, midőn váltójogi kötelezettséget érvényesen még nem vállalhatott, alperes azonban az utóbbi körülménynek bizonyítását meg sem kísérletté és így a szenvedő váltóképesség hiányára alapított védekezése alaptalan. A m. kir. Curia: Alperes azon védekezése, hogy a kereseti váltó elfogadása idejében még kiskorú volt, hogy ennélfogva szenvedő váltóképességgel azon időben nem birt, bírói figyelembe vehető nem volt, mert a váltó kiállításának ideje nem lévén szükségkép ugyanazonos az elfogadás idejével, felperes tagadásával szemben, alperes tartozott volna igazolni, hogy a váltó elfogadása idejében még teljes korát el nem érte. azt azonban bizonyítani meg sem kísérelte, minélfogva, stb. (1883 július 12-én 474/1882. Állandó gyakorlat.)