Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtábláknak és más ítélőhatóságoknak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet (Budapest, 1912)

6 Váltótörvény 1. §. általános azon szabály alól, hogy a nem teljeskoruak nem bírnak szenvedő váltóképességgel, csak azok vétetnek ki, a kik önállóan ipart űznek stb. A kir. ítélőtábla: indokai alapján helybenhagyta s azért, mert alperes azáltal, hogy miniszteri fogalmazóvá neveztetett ki, még önjoguvá nem lett és mert felperes nem bizonyitván azt, hogy a gyámhatóság jóváhagyásával alperesnek vagyonát atyja szabad rendelkezésére átadta, vagy hogy ugyanaz alperesnek önálló ház­tartás-alapitásába beleegyezett volna, azt, hogy alperes a váltóra vezetett nyilatkozat kelte idejében szenvedő váltóképességgel birt, az 1877. évi XX. t.-cz. 7. §-a értelmében sem lehetett megálla­pítani. A m. kir. Curia indokaiból helybenhagyta. (1898 április hó 19-én 208/1898. sz. a.) A nagykorúsítás hatálya a határozat keletkezése időpontjában vévén kezdetét, a nagykorúsított kiskorú szenvedő váltóképességét nem a határozat jogerőre emelkedésével, hanem már a határozat keltével szerzi meg. Alperes az 1901. évi november 9-én kelt árvaszéki határo­zattal nagykorusittatott. Az a körülmény, hogy az a határozat csak ké­sőbb emelkedett jogerőre, közömbös, mert a mint a teljeskoruság a tör­vény által e végből megszabott idő leteltével azonnal kezdetét veszi, ép ngy a korengedély következtében beállott teljeskoruság is az e részben jogéin ényes határozathozatalra hivatott hatóság határozatának kelté­vel azonnal hatályba lép. Alperes tehát a fenti árvaszéki határozat kelte napján, vagyis 1901 november hó 9-én vált nagykorúvá. Azt pedig alpe­res nem is állitotta, hogy a kereseti váltót a mondott határnap előtt aláirta volna, minélfogva alperesnek az a kifogása, hogy a kereseti vál­tót kiskorúságában irta volna alá, alaptalan. (Curia 1905 április 28. 533/1905. sz. a. Azonos C. 183/91.) A meghosszabbított kiskorúságának birői határozattal történt megszüntetése előtt az, a kinek kiskorúsága meghosszabbíttatott, teljes­komnak nem tekinthető, a miből önként következik, hogy reá nézve a váltótörvény 1. §-a 2-ik bekezdése alkalmazást nem nyerhet. A kir. törvényszék: Alperes gyámja A. alatt csatolt hirdet­ménynyel igazolta, hogy alperes kiskorúsága a b.-gy.-i kir. tör­vényszéknek 1880 április 28-án 2936. sz. a. kelt Ítéletével meg­hosszabbíttatott s ez kihirdettetett. Ezzel szemben felperes azt vi­tatta, hogy alperes, mint a gőzmalom tulajdonosa a váltó aláírá­sakor önállóan ipart űzött és ennélfogva a váltótörvény 1. §-ának 2-ik bekezdése alapján szenvedő váltókénességgel birt. E körül­ményt alperes tagadásával szemben a 8681/1894. sz. váltóper iratainál feltalálható okirattal kivánta bizonyítani. Minthogy a jelen perhez csatolt 8681/94. számú per iratai

Next

/
Oldalképek
Tartalom