Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtábláknak és más ítélőhatóságoknak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet (Budapest, 1912)

118 Váltótörvény 24. §. Ha a felek közötti üzleti összeköttetés során az a gyakorlat fejlődött, hogy a váltók mindig különféle visszleszámitoló pénzintézeteknél telepittettek, azonban mindenkor a felperesnél rendeztettek és a váltóadós ez ellen kifogást nem tett: a váltóhitelező hallgatag feljogosítottnak tekintendő arra, hogy a nála leszámitolt váltókat tetszése szerint, tehát önmagához is telepíthesse. Nincs tehát jelentősége annak, hogy a kereseti váltókra, azoknak a telepes pénzintézettől történt visszaérkezése után a felperes telepe bélyegzővel a korábbi telep fölé van nyomva. (C. 1910 márcz. 15. 84/910. v. sz. IV. p. t.) Az a körülmény, hogy a kibocsátó utóbb egy hasonlóan telepitett váltót megjegyzés nélkül beváltott, következtetést enged arra, hogy tudomással birt a telepitőnek erről az üzleti szokásáról. (C. 1910 május 6. 204/910. sz.) A kereseti váltó akkor, mikor az a váltókötelezett alperesek aláírásával ellátva a felperes birtokába került, sem az intézvényezett lakhelyével, sem más fizetési helylyel ellátva nem volt és a kihallgatott tanuknak e tekintetben egybehangzó vallomásuk szerint, a váltón levő telepítést felperes, illetve hivatalnoka irta a kereseti váltóra. Már pedig a váltóbirtokos nincs jogosítva a váltót megállapodás hiányában — az intézvényezett lakhelyétől külön fizetési helylyel kitölteni, vagyis telepíteni, mivel a váltó lényeges kellékeinek kitöltése tekintetében, az őt megillető jogát, az intézniényezett lakhelyének kitöltésével — mely ily esetben a váltótörvény 3. §. 7. pontja szerint egyúttal fizetési helynek tekintendő — már kimerítette; a váltót tehát csakis a forgalomban szokásos tartalommal töltheti ki. (Curia 1904 marczius 4. 22. sz. a.) Ugyanígy 863/96. Abból a körülményből, hogy valaki mint üzletember sürüen számitol le váltókat, nem lehet arra következtetni, hogy neki egy pénzintézetnél fennállott arról a szokásról tudomása volt, hogy az intézet a nála leszámitolt váltókat utólag magánál szokta telepíteni. A kir. Curia: A másodbiróság ítéletének az alperest marasztaló rendelkezésének megváltoztatásával az elsőbiróság ítéletének a felperest kereseti követelésének 18.050 K tőke és annak kamata iránti részével is elutasító rendelkezése a benne vonatkozóan felsorolt indokok alapján és azirt is helybenhagyatott, mert a perben nem hozatott fel oly körülmény, a melyből megállapítható lenne, hogy B. M. a felperes czégtől, mielőtt ennél a kereseti váltókat leszámitoltatta, előzőleg felperesnél leszámitolt más oly váltót kiváltott és kifogás nélkül átvett volna, a mely váltót felpe-