Kampis János (szerk.): A községi közigazgatás a Magy. Kir. Közigazgatási Bíróság gyakorlatában. A M. Kir. Közigazgatási Bíróság által községi közigazgatási ügyekben hozott döntvények és elvi határozatok rendszeres gyűjteménye (Budapest, 1901)

63 választása nem tartozik, kitűnik az 1896 : XXVI. t.-cz. 28. §-ából is. Ez a § ugyanis csak azokat a panaszokat utalja a köz­igazgatási bíróság hatáskörébe, melyek a törvényhatósági bizottságnak a választási eljárás ellen beadott felebbezések alapján hozott határozatai ellen irányulnak. Ebből azt kell következtetni, hogy ez a § nem is fel­tételezi azt az esetet, hogy a törvényhatósági bizottság a választások érvénye lelett hivatalból dönthetne. Mert ha ilyet félté élezne, lehetetlen, hogy a törvényhozás ezt az esetet is ne utalta volna a bíróság jogvédelmébe. Lehetetlen, mert a községi alkalmazottak választása kérdésében utolsó fokban kizárólag a bíróság illetékes határozni s a bíróság hatáskörébe utalt ügyekben a 20. §. határozott rendelkezése szerint, a miniszterek még felügyeleti jog czimén sem intézkedhetnek; ha tehát a törvényhatóság a községi alkalmazottak választását felebbezés nélkül felülbírálhatná, az ellen a miniszterhez való felebhezes továbbra is fentartatott volna s ezáltal a közigaz­gatási bíróságnak az a feladata, hogy a törvényekben bizto­sított jogokra nézve az administrativ közegek téves, önkényes s esetleg jogtalan eljárása ellen a községek önkormányzatá­nak egyik leglényegesebb nyilvánulása, alkalmazottjainak választásánál bírói védelmet nyújtson, hatálytalanná válnék. Kizártnak kell tekinteni a törvény ilyen értelmezését már azért is, mert e mellett a közigazgatási vagy közbizton­sági érdek czimén bármely ügy el lenne a birói jogvédelem oltalma alól vonható s ugyanolyan ügyekben utolsó fokban a közigazgatási bíróság mellett a közigazgatási hatóság is intéz­kedvén a jogbiztonságnak a jogegységben rejlő előnyei sem érvényesülhetnének. A felsorolt indokok helyességét támogatják a többször idézett 1886 : XXII. t.-cz. hatályba lépte előtti törvényes állapot s törvényjavaslatnak indokolása is. Az 1886 : XXII. törvényezikket megelőző községi törvé­nyünk az 1871 : XVIII. t.-cz. abban az esetben sem adott jogot a törvényhatóságnak a beavatkozásra, midőn azt a köz­igazgatás vagy közbiztonság érdekei követelték. Az 1886: XXII. t.-cz. a beavatkozás eseteit kitágítja

Next

/
Oldalképek
Tartalom