Kampis János (szerk.): A községi közigazgatás a Magy. Kir. Közigazgatási Bíróság gyakorlatában. A M. Kir. Közigazgatási Bíróság által községi közigazgatási ügyekben hozott döntvények és elvi határozatok rendszeres gyűjteménye (Budapest, 1901)

11 ség az 1886. évi XXII. törvényczikk alapján alkotott uj községi szabályrendelet tárgyalása alkalmából azt határozta, hogy a körjegyző javadalmazásának kiegészitése czéljából mindazok az adózók, akik a szövetkezett községekben nem laknak és azok határában földdel birnak, „idegenek földjeinek összeirási dija" czimén holdankint 16 krajczárt tartoznak fizetni. E határozatnak megfelelöleg a fentirt község szabályrendeletének 40. szakaszában a jegyzőnek egyéb járandóságai közt a fentjelzett összeirási dij is előfordul s e szabályrendelet a vármegyei törvényhatósági bizottság által jóváhagyatott. Minthogy a szóban levő dijt K. Zsigmondtól, a fentemlitett szabályrendelet alapján követelik: az 1886. évi XXII. törvényczikk 27. szakaszához képest mindenekelőtt birálat tárgyává kellett tenni a szabályrendelet e rendelkezésének törvényességét. A magyar királyi közigazgatási bíróság a fentidézett szabályrendeleti intézkedést nem ismerheti el törvényesnek, mert a községnek nincs joga a községben nem lakó birtokosoktól valamely községi adót, mint a milyennek tekintendő a szóban levő dij is, más alapon és más módon követelni, mint ahogy az a fennidézett törvényczikk 130. szakaszában szabályozva van. Ez oknál fogva K. Zsigmondtól sem követelhető a szóban levő összeirási dij.