Kampis János (szerk.): A községi közigazgatás a Magy. Kir. Közigazgatási Bíróság gyakorlatában. A M. Kir. Közigazgatási Bíróság által községi közigazgatási ügyekben hozott döntvények és elvi határozatok rendszeres gyűjteménye (Budapest, 1901)

168 birtokrészletek egyenkénti, nem összesitett hold számától függetlenül egyesíthessék, — ezen megszorításokkal szemben azonban a 2. §. 3. pontjában a kisbirtokosoknak mégis azt a kedvezményt biztosította, hogy a legalább 50 holdat kitevő birtokok számára az egyesülési jogot fentartotta. — Ugy, hogy azon 100 holdas birtokos, ki a későbbi törvény életbelépte folytán önálló vadászati jogát elvesztette, kárpótlást találhatott abban, hogy a legalább 50 holddal bíróknak az egyesülésre adátt jog segélyével másokkal egyesülve újból önálló vadászatot gyakorolhat. — A, törvény indokolása határozottan kijelenti, hogy közérdekű fontos okok nélkül a kisebb birtokosok jogainak korlátozása nem czéloztatott, világos tehát, hogy miután semmi közérdekű fontos ok a több határban fekvő 50 holdas birtokoknak a törvény értelmében önálló vadászterületté való egyesülésének megakadályozását nem kívánja s a törvény szövege a kérdéses korlátozást sem kifejezetten, sem közvetve ki nem mondja, — csak a vadászati törvény szellemének, de szövegének is megfelelő, ha az 50 holdas birtokosoknak is, ugy, mint a 200 holdas birtokosoknak biztosíttatik az egyesülés joga, ha az illető egyesítendő birtokok a törvény által kivánt feltételeknek megfelelnek, habár több község határában fekszenek is. — A tárgyalás alatt álló concrét esetben a N.-féle egymástól elkülönítve fekvő 251 holdnyi és 64 holdnyi ősi birtokok közül az uj vadászati törvény életbelépte előtt a 141 holdnyi nagyobb birtok önálló vadészterületet képezett, a törvény életbeléptetése után pedig a 3. §. alapján N. egyesitette mindkét o.-i birtok területét az E. K. birtokában levő 266 925/i6oo holdat kitevő, közvetlen szomszédos n.-s.-i erdővel, miáltal a törvény jelzett kettős czélzata összhangba hozatott, illetőleg a vadászat okszerű kezelését lehetővé tevő nagyobb kiterjedésű vadászterület létesíttetett anélkül, hogy a kisebb birtokos jogai csorbát szenvedtek volna. — Az 1883. év óta N, J. és E. K. közt o.-i, illetőleg n.-s.-i birtokaikra nézve vadászati jog gyakorlása végett létesített egyesülést betiltani annál kevésbé volna jogos, mert a főszolgabíró által tartott tárgyaláson az 0. község birája által tett tanúvallomás szerint N. féle birtokterületek a községi vadászterülettel sem azelőtt nem