Kampis János (szerk.): A községi közigazgatás a Magy. Kir. Közigazgatási Bíróság gyakorlatában. A M. Kir. Közigazgatási Bíróság által községi közigazgatási ügyekben hozott döntvények és elvi határozatok rendszeres gyűjteménye (Budapest, 1901)

145 kivethetök s követelhetők. Tekintve tehát, hogy a panaszolt határozat törvényen alapszik, a panaszoknak hely adható nem volt s azokat el kellett utasítani. Végül megjegyzi a bí­róság, hogy a panasziratokban, valamint a m. á. v. igazgató­ságának közvetlenül a bírósághoz folyó évi május hó 18-án 51005. szám alatt beadott kérvényben előterjesztett az a kérelem, hogy ezen ügy teljes ülésben, a bíróság együttes tanácsai által hozandó döntvényben intéztessék el, a bíróság ügyrendje értelmében teljesíthető nem volt. 25. Királyi közjegyzők községi pótadómentességet nem igényelhetnek. 2519/1899. K. sz. Ö Felsége a Király nevében a m. kir. közigazgatási bíróság H. Döme kir. közjegyző községi adó ügyét, melyben T. vármegye közigazgatási bizottsága 1899. évi június hó 19. napján 715. szám alatt határozott, H. Döme u.-i lakos által beadott panasz folytán 1899. évi október hó 11. napján tartott nyilvános ülésben az 1896. évi XXVI. törvényczikk 34. §. 1. pontja alapján tárgyalás alá vévén, következőleg itélt: A m. kir. közigazgatási bíróság a panasznak helyt nem ad. Indokok : Ugy az 1875. évi XXIX. törvényczikk 27. §-a, mint az 1886. évi XXII. törvényczikk 138. §-a, valamint az 1893. évi IV. törvényczikk 15. §-a az állam hivatalnokai, katona és honvédtisztek, a törvényhatósági tisztviselők és hivatalnokok, a néptanítók és jegyzőket a hivataluk után járó fizetéseikre az 1875. évi XXIX. törvényczikk 2. §-a értelmé­ben kivetett IV. osztályú kereseti állami adó utáni községi adófizetése alól mentesiti, panaszló azonban ily a IV. osz­tályú kereseti adó alá eső fizetést nem élvez, hanem az ugyanezen törvényszakasz szerint mint szellemi foglalkozást üző III. osztályú kereseti adóval megrótt jövedelemmel bír, a mely jövedelemre kivetett állami adó utáni községi adó­mentességet sem a fentebb idézett, sem valamely más tör­vény alapján igényelni joga nincs. A panasziratban idézett 1878. évi V. törvényczikk 461. §-ának azon kijelentése, hogy 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom