Kampis János (szerk.): A községi közigazgatás a Magy. Kir. Közigazgatási Bíróság gyakorlatában. A M. Kir. Közigazgatási Bíróság által községi közigazgatási ügyekben hozott döntvények és elvi határozatok rendszeres gyűjteménye (Budapest, 1901)

129 Indokok: Panaszos sérelmesnek panaszolja, hogy ámbár B. községhez tartozó N. pusztai birtok után fizetett egyenes államadóknak az 1886: XXII. t.-cz. 130. §-a értelmében csak fele része vétetett a községi pótadó-kivetés alapjául, az ö terhére mégis teljes százalék számíttatott azon I-sö és Ill-ad osztályú kereseti adók után, melyeket mint ama pusztai birtok bérlője fizet. Kéri tehát, hogy községi pótadójának fele része töröltessék. De mivel az idézett törvényszakasz ötödik bekezdésében engedélyezett községi pótadó kedvezmény csak a községhez közigazgatásilag csatolt puszta, illetőleg havasok és a rendszeres gazdasági terv szerint kezelt erdőtestek után fizetett egyenes adókra, tehát csakis a föld és házbirtok utáni adóra, mint reáladóra, s azon elvnél fogva, hogy a pótlék az alapadó természetével bir, az ezekre eső általános jövedelmi pótadóra vonatkozik, ellenben azok az adók, melyek ha kapcsolatban vannak is valamely pusztai, havasi vagy erdöbirtokkal, jelesül a puszta haszonbérlőjének I. és III. osztályú kereseti adói, nem az ingatlant, hanem a haszonbérlő személyét illetik s igy az emiitett kedvezmény ezekre ki nem terjeszthető: a panaszt mint alaptalant el kellett utasítani. 13. A gazda a cselédnek nemcsak I. osztályú keresti adóját tartozik fizetni, fenmaradván a törvényben biztosított visszkereseti joga, hanem az ezen I. osztályú kereseti adó után kivetett községi pótadó fizetésének kötezettsége is öt terheli, de itt is fenmarad azon joga, hogy a cseléd béréből a községi pótadőt levonhassa. 2005/1898. K. szám. Ő Felsége a Király nevében a magyar királyi közigazgatási bíróság S. Gyula plébános terhére cselédje helyett fizetett I. oszt. kereseti adó alapján kivetett községi adó ügyét, melyben B. vármegye közigazgatási bizottsága 1897. évi június hó 8-ik napján 580. szám alatt határozott, S. Gyula által beadott panasz folytán 1898. évi október hó 10-ik napján tartott nyilvános ülésben vizsgálat alá vévén, következőleg itélt: A m. kir. közigazgatási bíróság a panaszt elutasítja. 9