Kampis János (szerk.): A községi közigazgatás a Magy. Kir. Közigazgatási Bíróság gyakorlatában. A M. Kir. Közigazgatási Bíróság által községi közigazgatási ügyekben hozott döntvények és elvi határozatok rendszeres gyűjteménye (Budapest, 1901)
125 és szolgákra megállapított nyugdíjjogosultsággal nem bírnak, másfelöl nincsenek oly törvényeink, melyek nevezetteket az állami tisztviselőkkel egyenlőknek tekintenék; sőt ellenkezőleg, miután az 1885 : XI. t.-cz. 2-ik §-a taxatíve felsorolja azokat az alkalmazottakat, akik az állami tisztviselőkkel, altisztekkel és szolgákkal egyenlőknek tekintendők, anélkül, hogy az államvasutak alkalmazottait is ezek közé sorozná s másrészt a köztisztviselők minősítéséről szóló 1883: I. t.-cz., amely valamennyi ágazatban alkalmazott köztisztviselő minősítése iránt intézkedik, az államvasutak alkalmazottaira nem terjed ki: fennálló törvényeink egyenes rendelkezéseiből is arra a következtetésre kell jutni, hogy az államvasutak alkalmazottai sem köztisztviselőknek, sem állami tisztviselőknek, altiszteknek, vagy szolgáknak nem tekinthetők. Kétségtelen tehát, hogy nevezett gépgyári alkalmazottak az 1893: IV. t.-cz. rendelkezései alá nem tartozhatnak, miből önként következik, hogy a most idézett törvény 15. §-ában engedélyezett adómentesség reájuk nem vonatkozhatik, még pedig annyival kevésbé, mert maga e törvény 21. §-a nevezett alkalmazottakat e törvény hatálya alól félreérthetetlenül kiveszi. Mindezeknél fogva a panaszt elutasítani s nevezett alkalmazottaknak községi adókötelezettségét illetményeik után megállapítani kellett. 10. Vállalati alkalmazottaknak azon állami adója arányában, melyet illetményeik és jutalékaik után az 1875: XXIX. törvényczikk értelmében a vállalat fizet be az állampénztárba, az 1886: XXII. törvényczikk 130. §-a alapján kivetett községi pótadó magától az illető vállalattól jogosan követelhető. 654/1898. K. sz. Ő Felsége a Király nevében a m. kir. közigazgatási biróság Sz. Albert polgármester által képviselt D. városnak Sz. vármegye közigazgatási bizottsága által Sch. Sándor d.-i és b. V. Béla zs.-i lakosokat mint a sz.-i vasúti részvénytársaság felügyelő bizottsági tagjait községi pótadó fizetése alól felmentő 141/129. 1898. szám alatt hozott határozat ellen benyújtott panaszát az 1896. évi XXVI. törvényczikk 34. §-a alapján tárgyalás alá vévén, 1898. évi április 13-án tartott nyilvános tanácsülésében következőleg itélt:
