Kampis János (szerk.): A községi közigazgatás a Magy. Kir. Közigazgatási Bíróság gyakorlatában. A M. Kir. Közigazgatási Bíróság által községi közigazgatási ügyekben hozott döntvények és elvi határozatok rendszeres gyűjteménye (Budapest, 1901)

112 szám alatt határozott, D. Ferencz és társai által beadott panasz folytán 1901. évi márczius hó 19. napján tartott nyilvános ülésben tárgyalás alá vévén, következőleg itélt: A magyar királyi közigazgatási bíróság a panaszt elutasítja. Indokok: Az 1886: XXII. t.-cz. 104. §-ának első bekezdése szerint a hivatalától felfüggesztett előljáró, a segéd- és kezelő-személyzet tagja, ha fizetéssel bir, a felfüggesztés tartamára fizetésének egy harmadától feléig terjedhető ellátásban részesíthető. Ezen törvényszakasz kizárólag a fizetést illetőleg rendelkezik, megállapítván, hogy a felfüggesztett annak egyharmadától feléig terjedhető részében, tehát annak mily hányadában részesíthető, miután a lakbér az összilletménynek a fizetéssel össze nem vonható részét képezi, ennélfogva kétségtelen, hogy az ezen törvényszakasz rendelkezése csakis a fizetésre terjed ki s hogy a hivatalától felfüggesztett előljáró, segéd- és kezelő-személyzet tagjától felfüggesztésének tartama alatt ezen törvényszakasz alapján a szabályszerűen megállapított lakbér el nem vonható. Azon panaszbeli állítás, hogy a tárgyalás alatt levő ügyben a közigazgatási bizottság határozni jogosítva nem volna, figyelembe vehető nem volt, mert az elől idézett törvényszakasz 2-ik bekezdése, illetve ezen törvényczikk 91. §-a alapján az ügyben törvényes hatáskörben határozott.