Kampis János (szerk.): A községi közigazgatás a Magy. Kir. Közigazgatási Bíróság gyakorlatában. A M. Kir. Közigazgatási Bíróság által községi közigazgatási ügyekben hozott döntvények és elvi határozatok rendszeres gyűjteménye (Budapest, 1901)
104 fogva egy személy csak egy meghatalmazást nyerhet, mert ha a meghatalmazási intézmény csak arra lenne rendeltetve, hogy a nagykorú nőválasztóknak a tisztújító székkel való érintkezését közvetítse, akkor semmi sem állana útjában annak, hogy ugyanazon személy többektől is megbizást nyerjen és fogadjon el. De ezeken felül több irányban bonyodalmakat is idézne elő az utasitás adás szabadságának megállapítása, amennyiben eltekintve attól, hogy az egyes szavazatok érvénye körül minduntalan ellentétek és viták támadhatnának — a meghatalmazott azon esetben, ha a meghatalmazásban megnevezett egyén a kijelölésnél mellőztetnék vagy az első szavazásnál kiesnék a jelöltek sorából, a szavazatjogot teljességgel nem érvényesíthetné. Az előadottak szerint tehát a tisztújító széki elnök hivatásában eljárt főszolgabíró a törvény szellemének megfelelően cselekedett, midőn a jelölt nevével kiállított meghatalmazásokat érvényteleneknek jelentette ki, s ennél fogva a T. községben 1900. április 30-án megejtett községi biróválasztást, mely ellen más tekintetből észrevétel nem tétetett, a törvényhatósági bizottság megsemmisítő határozatának hatályon kívül helyezésével, helyben kellett hagyni. 26. Amennyiben a községi körjegyzők illetményei utáni "kereseti adó a vármegye székhelyét képező törvényhatósági városban iratik elő, itt az útadó községi adó természetével birván, az 1886: XXII. törvényczikk 138. §-a alapján a szóban levő kereseti adó után törvényhatósági útadó nem vethető ki, ellenben más községekre nézve ez a mentesség nem áll fenn, mert azokban a törvényhatósági útadó a községi pótadóval egy tekintet alá nem esik. 2731/1900. K. sz. Ö Felsége a Király nevében a magyar királyi közigazgatási bíróság M. Mihály terhére 1891—1897. évekre kivetett 3—3 kor. útadó törlése ügyét, melyben T. vármegye közigazgatási bizottságának felszólamlási küldöttsége 1898. évi november hó 9. napján 1440. szám alatt határozott, nevezett M. Mihály sz.-i körjegyző által beadott panasz folytán, 1901. évi márczius hó 27. napján tartott nyilvános ülésben tárgyalás alá vévén, következőleg itélt:
