Kampis János (szerk.): A községi közigazgatás a Magy. Kir. Közigazgatási Bíróság gyakorlatában. A M. Kir. Közigazgatási Bíróság által községi közigazgatási ügyekben hozott döntvények és elvi határozatok rendszeres gyűjteménye (Budapest, 1901)

3 2. Törvénytelen ágybői származó gyermek, mindaddig, mig önjo­gulag más Icözséqi illetőséget nem szerez, ama leözség kötelékébe tartozván, melybe születése idejében anyja tartozott; a gyer­mek illetőségére befolyássál nem bir, hogy anyja időközben más község kötelékébe lép át. 833/1897. K. sz. ő Felsége a Király nevében a m. kir. közigazgalási biróság K. (B.) Karolina közkórházi ápolási költségei megtérítése czéljából nevezettnek T. város T. vár­megye között vitás illetősége ügyét, melyben a m. kir. belügy­miniszter 1897. évi május hó 28. napján 50496. szám alatt határozott, N. P. község által beadott panasz folytán 1897. évi október hó 6. napján tartott nyilvános ülésében vizsgá­lat alá vévén, következőleg itélt: A m. kir. közigazgatási biróság a panaszt el­utasítja. Indokok: P. községben a róm. kath. lelkészi hivatal által 1894. április 26-án kiállított anyakönyvi kivonat szerint K. József T. városi illetőségű molnár, mint nőtlen halt meg 1870. április 25-én; ezzel tehát bizonyítva van, a mit egyéb­iránt B. Juliánná is beismer, hogy ennek 1866. november 22-én T.-on született Karolina nevü leánya a nevezett mol­nártól törvénytelen ágyból származott s igy a gyermekre nézve az 1886: XXII. t.-cz. 6. §-ának az a határozmánya irányadó, hogy ama község kötelékébe tartozik, melybe szü­letése idején anyja tartozott. N. P. község beismerte az eljárás folyamán, de panasziratában is beismeri, hogy a gyer­mek születésekor ennek anyja, a fent nevezett B. Juliánná, N. P. községi illetőségű volt s csupán azzal védekezik, hogy e nő 30 év előtt a községből eltávozván, szakadatlanul T. városban lakott s ennek folytán N. P. község kötelékéből kilépett. Ez a védekezés azonban az említett kilépés valósága esetében sem jöhetne figyelembe, mert a törvénytelen gyer­mek községi illetőségére befolyást nem gyakorol az, hogy anyja később más község kötelékébe lép át, hanem a gyer­mek ennek daczára megtartja a születésével szerzett községi illetőségét mindaddig, mig önjoguan mást nem szerez. Mint­1*

Next

/
Oldalképek
Tartalom