Gyurits Sándor (szerk.): A Budapesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvényszék mint felebbezési [!fellebbezési] bíróság gyakorlata. Az 1899-1903. években érkezett ügyekben hozott elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, kiegészítve egyes fontosabb, a feldolgozás tartama alatt hozott határozatokkal (Budapest, 1905)

26 kezes bevárása nélkül is a vevőnek elküldeni és anélkül, hogy a vevőt előzőleg a rendelkezésre felhívná vagy nyilatkozattételre felszólitaná és a vevő nincs jogositva az áru átvételét és a vételár megfizetését megtagadni. (1903. E. 162.) 29. A vevő 2000 tuczat csizmapatkó vételére nézve elfogadta az eladó ajánlatát s a részletezést is „rövid időn belül" kilátásba helyezte. Nem szól a vétel létrejötte ellen az, hogy a vétel tárgyát képező csizmapatkók nagyságszámát a felek előre meg nem határozták; mert a K. T. 336. §-a csupán a vétel tárgyára (az árura) és az árra nézve kívánja a mégegyezés létrejöttét, ellenben a faj és minőség meghatározását a K. T. 321. §-ából kivehetőleg a vételi ügylet szükségkópeni alkatelemének nem tekinti. A „rövidesen" kilátásba helyezett rendelkezés nem jelenthet egyebet, minthogy a vevő az áru elküldéséről számbavehető késedelem nélkül egyszerre rendelkezzék; ha azonban az eladó az ügylet ekkénti lebonyolitásához nem ragaszkodik és a vevő az „idény kezdetére" helyezi kilátásba a lebonyolítást: ez a határidő a vevőre irányadóvá válott, ha tehát a vevő ismételt felhívás daczára sem rendelkezett még az év végéig sem az áru felől, ezáltal késedelembe esett; a késedelmes vevővel szemben pedig megilleti az eladót a jog, hogy a megrendelt áruban a vevő helyett választhasson és azt belátása szerinti részletezésben küldhesse a késedelmes vevőnek s a K. T. 321. §-a csak azt irja elő, hogy az ,;közép"-faju és minőségű legyen; de ettől eltekintve általános magánjogi szabály az hogy a teljesítésre kötelezett felet illeti meg a választás akkor, ha annak jogával a teljesítési határidő leteltéig a másik fél nem ólt. Az eladó által ilyen előzmények után szállított, de a vevő által visszautasított és az eladó által ezután a vevő rendelkezésére tartott (beraktározott) áru vételárát követelni jogosult. (1903. D. 402.) 30. A megrendelő levélbe foglalt „lehívásra" kitétel nem a megrendelés feltételes voltát, hanem azt jelenti, hogy a kikötött határidőn belül a vevő bármikor, tetszése szerint követelheti a megrendelt áru szállítását. (1899. D. 249.)