Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtábláknak, nemkülönben más legfelsőbb foku itélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VIII. kötet (Budapest, 1912)

Btkv. 334. §. 367 hivatkozással jelentettek be semmiségi panaszt. A perorvoslat in­dokolása a B. P. 385. §. 1. a) pontjára vonatkozólag azt vitatja, hogy a vád tárgyává tett tény nem büntetendő cselekmény, mert az, amit a vádlott eltulajdonított, nem dolog. Vádlott és védője e nézetüket a szakértők véleményére alapítja, mely kimondja, hogy a sértett és vádlott között fennállott szállítási szerződés tárgya nem testi önállósággal bíró tárgy, hanem úgynevezett erő (energia) volt. A szakértők véleménye azonban nem zárja ki, hogy az a tárgy, melyet a természettudomány erőnek nevez, a B. T. K. 333. §-a szerint dolognak minősíttetik. Ez az erő ugyanis oly termé­szetű, hogy az ember uralma alá hajtható és gazdaságilag a „jó­szág" fogalma alá esik. Ily értelemben dolognak tekintendő a vil­lamos vállalat gépeivel a természet anyagából kiválasztott (kifej­lesztett) azon erő is, mely a kifejlesztéstől kezdve az elhasználásig tényleg a vállalat korlátlan rendelkezése alatt áll, olykép, hogy azt sodronyaival tetszése szerinti helyre továbbithatja, elszigetelheti, átruházhatja, mérheti, értékesítheti. Az a körülmény, hogy e tárgy nem a közönséges módon tapintható, hanem a szakértők szerint csak hatásaiban észlelhető és érezhető, annak dologi minőségén mit sem változtat; elég, ha az, habár csak hatásai utján is, bir­tokba vehető olykép, hogy abból másokat kizárhatunk. E felfogás mellett szól a mindennapi tapasztalat és a közönséges használat is. A mi ily értelemben birtokban állhat, az a B. T. K. 333. §-a ér­teimében alkalmas tárgya a lopásnak, s a törvény ily értelmezése nem jelenti a dolog fogalmának hasonszerüség utján való kiter­jesztését, nem alkot uj büntetendő tényálladékot, hanem szoros törvénymagyarázat, a dolognak a törvénybe felvett jogi fogalmá­nak alkalmazása egy oly tárgyra, mely a tudomány haladása előtt az emfcer hatalma alá és annak birtokába vehető nem volt, a tudomány jelen állásában és annak eszközei utján azonban je­lenleg már birtokba vehető és ennélfogva a dolog jogi fogalma alá vonható. Minthogy e szerint a tábla nem tévedett, midőn a villa­mos „áiamot" a dolog fogalma alá vonta, annak eltulajdonitását elvételnek tekintette s igy a cselekményt büntetendőnek nyilvání­totta; a B. P. 383. §-ának 1. a) pontjára hivatkozással bejelentett semmiségi panasz alaptalan. (Guria 3325. sz. 1903 április 15.) Azonos: (1908 jan. 16. 353. sz.) Lásd az 1907: III. t.-cz. 2. §-át, mely szerint a villamos­áram s a technikai czélokra érvényesíthető más energia ingó dolog. Btk. 334. §. helyett Bn. 48. §. 1298. Budapesti tábla : A vádlottak által levágott fák a lopás elkövetése alkalmával a becsülevélből kitetszőleg 43 frt. 86 kr. tény­leges értéket képviseltek, s babár káros fél a lopásból eredő kárt, vagyis

Next

/
Oldalképek
Tartalom