Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtábláknak, nemkülönben más legfelsőbb foku itélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VIII. kötet (Budapest, 1912)

Btkv. 333. §. 365 kából a vádlott előbb társaságban 60, majd folytatólagosan egyedül 30, összesen tehát 90 csomó dohányt vett el: vádlottat a 333., 334. §. alapján elitélni kellett. (1904 július 11. 1487. sz.) G. Hh. (1905 márczius 7. 2092. sz.) Erőszak az elvételnél. 1288. Gyürü lehúzása a birtokos ujjáról, annak ellenzése mellett is, csak lopásnak vétetett. Nagyváradi tábla: G. Sára vallomása szerint a vádlott az ő aranygyűrűjét 1897 június 4-én az ujjáról akként, hogy kezét megfogta, ellenállása daczára erőszakkal lehúzta s azzal elszaladt. G. Sára előadása szerint a korcsmából az utczára azért nem ment ki segítséget hivni, mert nem akarta az üzletet magára hagyni. A vádlottnak ezen cselekménye nem rablás bűntettét, hanem tekintettel a gyürü értékére, lopás vétségét képezi, mert az, hogy a vádlott a gyűrűt G. Sára birtokából jogtalanul és eltulajdonitási szándékkal elvette, bizonyitva van ugyan, de ez az elvétel nem a birtokos személye ellen alkalmazott erőszakkal és ravaszsággal és a birtokba veendő tárgyra irányuló erőkifejtéssel történt, mivel a vádlott által alkalmazott kisebbmérvü erőkifejtés nem a sértett személye ellen irányult s nem is volt oly mérvű, mely a sértett személyének lenyügözésére és annak ellentállása teljes kizárására alkalmas lett volna. — Guria helybenhagyja. (1741. sz. 1898 márczius 17.) 1289. Erőszak kifejtése után keletkezett lopási szándékkal történt eltulajdonítás nem rablás, hanem csak lopást állapit meg. Tekintve azon ténykörülményt, hogy a vádlottak előzetes szándéka egyedül a P. Tanaszie megverésére volt irányozva, a mellény elvétele pedig már a sérelmezés véghezvitele után határoztatott el; tekintve, hogy e szerint akkor, midőn a sértett ellen erőszak használtatott, akkor tőle semmi sem vétetett el; tekintve továbbá, hogy a midőn a sértettől annak mellénye vétetett el, akkor viszont semmiféle erőszak nem lasználtatott ellene; tekintve, hogy ezek szerint rablás csak ugy lenne megállapítható, ha az utóbb keletkezett eltulajdonitási szándék áthelyeztetnék az előbb keletkezett és teljesen véghezvitt személy elleni erőszak megkezdését megelőző időre; tekintve, hogy ezen áthelyezés a valódi tényállással ellentétben állana, e nélkül pedig a mellény elvétele rablásnak nem minősithető, vádlottak cselekményében sem a szándékos emberölés, sem a rablás bűntettének tényálladéka — a B. T. K. 75. §-a szerint megkivántató szándék hiányában — meg nem állapitható. (Guria 3246. sz. 1891 június 4.)