Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtábláknak, nemkülönben más legfelsőbb foku itélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VIII. kötet (Budapest, 1912)

Btkv. 19. S lyesen a bűnvádi eljárás megindítását kizáró elévülés miatt a vád alól felmentették s igy a Bp. 385. §-ának 1. c. pontjában megjelölt semmiségi ok nem forog fenn. (1907. október 8. 7893. sz.) Btk. 19. §. 12. Országgyűlési képviselőnek választóihoz intézett nyilatkozatát a mentelmi jog nem védi. Az 1848. évi IV. tcz.-en alapuló képviseleti rendszer életbeléptetése óta nem merült fel oly eset, melyben a választókhoz intézett nyilatkozat a képviselő hivatása teljesítésével összekötött működésnek tekintetett volna, s míg e szólásjog az ülésekben is az érintett tcz. értelmében alkotott szabályok által korlátoztatik, a ház elnökének fegyelmi hatalmával ellenőriztetik, sőt az azzal való visszaélés a képviselőháztól büntetés alá is vétetik, addig a választókkal való érintkezés oly térnek jelöltetett volna ki, melyen a törv. rendelkezéseibe ütköző nyilatkozatok minden korlát és felelősség nélkül tétethetnének. (1889. máj. 9. 3837. sz.) 13. A kir. tábla ítélete után megválasztott képviselő ügyének felülvizsgálatát a mentelmi jog nem akadályozza. C.: Tekintve, hogy vádlott, saját állítása szerint, 1892. január hó 28-án választatott meg országgyűlési képviselőnek; tekintve, hogy ekkor már a vádbeli vétség miatt nemcsak meg volt indítva ellene a bűnvádi eljárás, hanem az a másodfokú bíróság ítéletével el is volt intézve; tekintve, hogy e szerint — vádlottnak országgyűlési képviselővé való választásakor — ö reá vonatkozólag túl volt már haladva azon helyzet, a melyben — eltekintve a személyes szabadság elvonásától — a törvényhozás tagjainak mentelmi joga létokát és igazolását találja; tekintve, hogy ezeknél fogva a mentelmi jognak sem természete, sem czélja által követelt folyományai nem igazolják a különben is kivételes, tehát már ezért is a legszorosabb értelemben magyarázandó jog kiterjesztését azon esetekre is, a melyekben a bűnvádi eljárás végleges, habár jogerőre még nem emelkedett Ítélettel befejeztetett, mielőtt vádlott a törvényhozás tagjává lett volna; tekintve, hogy oly törvény, mely az ellenkezőt rendelné, nem létezik; a C. nem értelmezhette a törvényhozás tagjainak mentelmi jogát akként, hogy ezen jog megakadályozhatná a felsőbb fokú bi-