Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár. XXI. kötet-második fele 1914-1915 (Budapest, 1916)

685. §. 629 695. §. 1054. Peres felek németbirodalmi állampolgárok. A házassági bontó perben eljárt bíróság területére nézve hatályos németbirodalmi polgári perrendtartás 615. §-ának 2. bekezdése házassági bontóperekben a nő- és gyermektartási igényeknek érvényesitését kifejezetten kizárja s külön polgári perutra utasitja. Ezeknek az igényeknek érvényesítésére irányul felpereseknek az állandóan Pozsonyban tartózkodó alperes ellen az elsőbirósághoz beadott keresete. Nyilvánvalóan téves jogi álláspontot foglalt el tehát a másodbiróság akkor, amikor a fentnevezett felperest egyedül abból az okból utasította el a végleges nőtaríásdijra vonatkozóan keresetével: mert a felperes a házassági bontóperben a végleges nőtartás iránt kérelmet nem terjesztett elő. A kereset törvényes kiskorú gyermekeknek tartásáért fizetendő díjnak házassági bontóper keretén kívül való érvényesítését célozza. Az ilyen igény felett, ha nemcsak a tartásdíj összege, hanem a tartási kötelezettség is vitás, a tartásdíj fizetése iránti kereset a bíróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét megváltoztatja, a pert ugy a végleges nőtartásra, mint a gyermektartásra vonatkozóan érdemi alapon elbirálandónak kimondja s a másodbíróságot utasitja, hogy a pert érdemileg bírálja meg s hozzon a perköltségre is kiterjedő határozatot. Indokok: Felperesek keresetüket arra alapítják, hogy az alperes és a B. A. felperes között kötött házasságot a bautzeni szász kir. országos törvényszék P. 27/07/3. sz. a. hozott Ítéletével az alperes terhére megállapított házasságtörés miatt felbontotta, az alperest vétkesnek nyilvánította s alperes a felpereseknek eltartásáról az 1907. év óta nem gondoskodik. Peres felek németbirodalmi állampolgárok. A házassági bontóperben eljárt bíróság területére nézve hatályos németbirodalmi polgári perrendtartás 615. §-ának második bekezdése házassági bontóperekben a nő és gyermektartási igényeknek érvényesitését kifejezetten kizárja s külön polgári perutra utasitja. Ezeknek az igényeknek érvényesítésére irányul felpereseknek az állandóan Pozsonyban tartózkodó alperes ellen az elsőbirósághoz beadott keresete. Nyilvánvalóan téves jogi álláspontot foglalt el tehát a másodbiróság akkor, amikor a fentnevezett felperest egyedül abból az okból utasította el a végleges nőtartásdijra vonatkozóan keresetével: mert a felperes a házassági bontóperben a végleges nőtartás iránt kérelmet nem terjeszetett elő.