Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár. XXI. kötet-második fele 1914-1915 (Budapest, 1916)

614 Polgári perrendtartás 1016. Az ingatlan birtokosa a tulajdonjognak vétel címén valá megítélése iránt indított keresetével elutasittatván, a telekkönyvi tulajdonos részéről, ellene az ingatlan birtoka iránt indított perben az elbirtoklás kérdését, ami korábbi perben döntés tárgyát nem jképezte, a korábbi per megújítása és viszontkereset emelése nélkül is, kifogásként érvényesítheti. (Temesvári tábla 1914. márcz. 20. Fs. 106/914.) 1017. A sommás visszahelyezési perben hozott ítélet, ha a jogkérdés elbírálására kiterjeszkedett is, a felek között Jogviszonyt ebben a részében itélt dolog erejével nem szabályozza és így nem gátolhatja a peres feleket abban sem, hogy a birtokhoz való jogukat annál a bíróságnál, melynek hatáskörébe e kérdés eldöntése tartozik, külön perrel érvényesítsék. (C. 1914. február. 5. 1231/913. P. sz.) V. ő. az 594. sz. esettel e kötetben, s az ott felhívott joggyakorlattal, továbbá C. F. G. 19/99. (Uj Dtár V. 348. 1.). 1018. Az „itélt dolog" jogerejébe ütköznék, ha meg volna engedve, hogy egy váltóperben elmulasztott kifogást annak keretén kívül, az ott meghatározott jogorvoslatok figyelmen kivül hagyásával, egy köztörvényi perrel hatálytalanítani lehetne. C: A másodbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok: Felperesek csak abban az esetben léphetnének fel sikerrel köztörvényi uton az alperesekkel szemben, ha váltói uton történt marasztaltatásuk joghatályát oly ügydöntő kifogás, vagy tényállás alapján czéloznák érvényteleníteni, amelyet az ellenök lefolytatott váltóperben egyáltalán nem érvényesíthettek volna. A felperesek által e perben előadott ama tényállás azonban, amely szerint ők a 8000 K-ás váltóra, a váltóhitelezőtől készpénzben csupán 5750 K-t kaptak, s igy nekik a váltó értéke egészben le nem számoltatott, oly ügydöntő kifogás^ képez, amelyet a váltóperekben kifejlett birói gyakorlat szeaz egyenes váltókötelezettekkel szemben, a váltóperben is si kerrel érvényesíthették volna; már pedig felperesek az I-ső birói ítélet elleni fellebbezésükben azt állítják, hogy a váltó ellenértékeképpen, annak egész 8000 K-t tevő teljes összege ki volt kötve s igy az érték leszámolása a váltóügylet kikötött feltételét képezte; a felperesek keresetéből pedig az is kitűnik, hogy a váltópert ellenük F. F. egyenes váltóhitelező folytatta, aki ellen ez a kifogás érvényesíthető volt; ily körülmények között az «itélt dolog» jogerejébe ütköznék, ha meg volna engedve, hogy egy váltóperben elmulasz-