Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár. XXI. kötet-második fele 1914-1915 (Budapest, 1916)
700 Kereskedelmi törvény éven át a felperes nevére kötményezve volt valamely takarékpénztárba elhelyezendő, az képezvén a felperes bérbiztositékát. Felperes az esetre, ha állását 12 éven belül indokolatlanul elhagyná, kötelezte magát 10,000 K kártéritést fizetni alperesnek; felperes fel jogosíttatott az üzletben alkalmazott és összeférhetlen természetű egyéneket az üzletből eltávolitani. Felperes keresetét a KT. 58. §-ának 1. és 2. pontjára alapitva előadta, hogy alperes szerződési kötelezettségét nem teljesítette, mert az 1909. és 1910. évi esedékes járulékait kötményezve nem helyezte el takaraékbetétbe, hanem magánál tartja, továbbá az általa kihitelezett összegekre vele elszámolni vonakodik az alperes, továbbá megtiltotta, hogy a vevőktől felperes pénzt vehessen fel, a felperes által elbocsátott alkalmazottat már másnap visszafogadta alperes, végre az irodából a felperes Íróasztalát és székét kitétette s ezzel a személyzet előtt nevetség tárgyává tette; mindezen okokból jogositottnak érezvén magát a szolgálatot felmondás nélkül nyomban elhagyni, azt el is hagyta s kéri alperest három évi visszatartott jutalékának, 5781 K-nak megfizetésére kötelezni. Alperes szerint felperes indokolatlanul hagyta el szolgálatát. Eldöntendő, vájjon jogosult-e felmondás nélkül azonnal elhagyni a szolgálatot, s ezzel a szerződéses viszonyt megszüntetni. Bizonyitva van, hogy alperes akkor, illetve attól az időponttól kezdve, midőn a felperes őt a jutalékának a szerződés szerinti elhelyezésére felhivta, felperesnek üzletvezetői addigi jogkörét, hogy a felperes által elbocsátott alkalmazottját nyomban visszavette, hogy a pénzkezelést tőle megvonta, azt egy gyakornokra, illetve kapusra bizta, majd a felperes irodájából ennek Íróasztalát és székét kitette, továbbá ama kijelentésével, hogy „felperes mindenkit elbocsát, aki reá vigyáz", hogy: „eddig ész nélkül volt vezetve az üzlet, verjék ki a fejükből amit eddig láttak, ezután máskép lesz", mig egyfelől felperest szerződéses jogai és kötelezettségei teljesitésében korlátozta, gátolta, másfelől felperes egyéniségét a személyzet előtt súlyosan sértette s ezek következtében a KT. 58. §-ának 1. és 2. pontja alapján felperes jogosult volt szolgálatát felmondás nélkül elhagyni annyival inkább, mert felszólitásaira alperes a napokon át folytatott fenti eljárásának megszüntetését s az eddigi eljárásra orvoslását kilátásba sem helyezte; ilyen körülmények közt, minthogy felperes követelése esedékessé vált s a jutalék nemcsak egy befejezett évi mü-