Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár. XXI. kötet-második fele 1914-1915 (Budapest, 1916)

572 Polgári perrendtartás megháborítani nem szabad és felpereseket a birtokcim josjí elbírálása nélkül kizárólag az előző tényleges birtoklás alapján a kereseti ingatlanok birtokának visszabocsátására kötelezte. özv. K. J.-né a felebbezési bíróság ítéletének kihirdetését követő időben elhalálozván, az ezúttal perbeidézett alperesek, mint örökösök az emiitett Ítélet alapján az ingatlanok birtokbaadását kielégítési végrehajtás utján szorgalmazták és most felperesek a végrehajtás megszüntetése iránt keresetet adtak be az alapon, hogy az ingatlanok néhai K. J.-nek, jogelődjüknek tulajdonai voltak, azokat neje özvegyi jogon birtokolta, ő pedig elhalálozott és ennek folytán a birtoklási jog elenyészvén, ezzel örököseinek végrehajtási joga is megszűnt. A felebbezési bíróság a keresetet elutasította és felperesek ezt az ítéletet egész terjedelmében felülvizsgálati kérelemmel megtámadják, panaszaikat azonban a kir. Kúria alaptalanoknak találta. A sommás visszahelyezési per célja jogszabály szerint a birtokállapot ideiglenes rendezése lévén, ez az állapot fentartandó mindaddig, mig a jogosult azt valamely erősebb jogon sikerrel visszakövetelheti és a sommás visszahelyezési per keretéből ki van zárva annak a jogkérdésnek az eldöntése, hogy a birtokos a birtoklást mily cimen és így jogszerű alapon gyakorolta-e és a sommás visszahelyezési perben eljárt felebbezési bíróság ezt a kérdést eldöntetlenül is hagyta. Mindezekből pedig jogszerűen következik, hogy az előző birtokos birtoklása csak valamely erősebb jog érvényesítése iránt folyamatba tett és sikerrel lefolytatott külön önálló perrel szüntethető, meg, következőleg felperesek alperesek ellenében, kik mint örökösök jogelődük jogán állanak és ez alapon az előző ítélet végrehajtását követelhették, a végrehajtás megszüntetését a jogelőd elhalálozása okából az 1881. évi LX. t.-c. 30. §-áhan szabályozott kivételes pereljárás utján kérni nem jogosultak, minthogy az előadottak .szerint ez esetben az ily pernek törvényszerű alapfeltételei fenn nem forognak. C. 1914 dec. 2. 1914 G. 170. V. ö.: Pp. 579. §. és Ét. (1912. LIV. t.-cz.) 89. 5. A sommás visszahelyezési perben hozott ítélet, amely a felperest, mint önhatalmú birtokháboritót a birtoknak visszabocsátására kötelezte, nem állapit meg itélt dolgot a felperesnek ama joga tekintetében, hogy a visszavonásig használatul átengedett ingatlanok visszabocsátását a visszavonás alapján követelhesse. C. 1900 márczius 10. F. G. 19/99. (Uj Dtár V. 348. 1.). Lásd még e kötetben a 659. sz. esetet. 953/a. Az alapító által zárda felépítésére adott összeget egyik jogutóda a szerzetes-rendtől kamatfizetési kötelezettség mellett kölcsönvette. Utóbb az örökösök a hossza időn át nem fizetett kamatok ellenértéke gyanánt a rendnek faizási jogot biztosítottak. Az arra