Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár. XXI. kötet-második fele 1914-1915 (Budapest, 1916)

A végrehajtás egjiéb nemei lőtábla. hanem az illetékes kii*, törvényszók. mint polgári í'elebbe/ési bíróság bir hatáskörrel. C: Az iratok tanúsága szerint, a zárgondnok az 1881. LX. t.-ez. 75. §. értelmében rendeltetett ki és a beadott zárgondnoki számadások ellen kifogások adattak be. A fentebb hivatkozott t.-cz. 253. §-ának rendelkezése szerint, a 75. §. alapjáni zárlat eseteiben is a 245—250. és a 252. §-ok rendelkezései megfelelően alkalniazandók, nem férhet tehát kétség- ahhoz, hogy az elsöbiróságnak a zárgondnoki számadások ellen beadott kifogások következtében a 249. §. rendelkezéseinek szem előtt tartásával, a feleket és a zárgondnokot sommás tárgyalás utján meghallgatva, a netaláni bizonyitási eljárás után a számadás és a 252. §. rendelkezéséhez képest a zárgondnoki dijak megállapítása kérdésében is, Ítélet által kell határoznia. Ezekből következik, hogy a zárgondnoki számadás tárgyában birói eljárás lényegileg ugyanaz, mint az 1881: LLX. t.-cz. S2. §-ában szabályozott számadási peré, mert a zárgond^ noki számadás oly esetben, midőn az kontradiktorius eljárás és bizonyitékfölvétel után Ítélettel nyer eldöntést, peres eljárási képez. Mintán pedig az 1893. évi XVIII. t.-ez. 229. §-ának első bekezdésének rendelkezése szerint, amennyiben az 1881 : LX. t.-ez. sommás perbeli eljárást rendel, az 1893. évi XVIII. t.-ez. a végrehajtási eljárásban is alkalmazandó, nyilvánvaló, hogy oly esetben, midőn az elsőfokban eljáró kir. járásbíróság, az L893. évi XVIII. t.-ez. rendelkezései szerint tárgyalt zárgondnoki számadás tárgyában ítélettel dönt, az ily ítélet elleni jogorvoslat következtében a másodfokú bíráskodásra nem a kir. ítélőtábla, hanem az illetékes kir, törvényszék, mint polgári felebbezési bíróság bir hatáskörrel. Az a körülmény pedig, hogy az elsőbiróság határozatát az 1881 : LX. t.-ez. 249. §-ának rendelkezése ellenére tévesen ítélet helyett végzésnek nevezte, a fentieken mit sem változtat s ez egymagában a kir. Ítélőtábla hatáskörét meg nem állapithatja. Ezek alapján tehát a másodbiróság az 1881 : L1X. t.-ez. 39. §-ának o) pontjába ütköző és annak utolsó előtti bekezdése szerint hivatalból észlelendő semmiségi okot idézett elő, midőn másodfokban oly peres kérdésben hozott ítéletet, mely hatásköréhez nem tartozott, miért is ítéletét a. rendelkező rész értelmében hivatalból megsemmisíteni és a további törvényszerű eljárást elrendelni kellett. (0. 1914. febr. 4. 911.) Lásd az 1912. LIV. t.-cz. 55. §-át, amely szerint amennyiben az 1881 : LX. t.-cz. perbeli vagy perenkivüli sommás eljárást rendel, a polgári perrendtartásban a jbirósági eljárásra megállapított szabályokat kell a végrehajtási eljárásban alkalmazni.