Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár. XXI. kötet-második fele 1914-1915 (Budapest, 1916)

Végrehajtás ingóságokra 663 ben a követelés jogczimének megjelölése, a követelés behajtásával fellépő végrehajtására nézve nem kötelező oly értelemben, hogy azt más alapon, mint amely alapon az a végrehajtási jegyzőkönyvben megjelölve van, nem volna jogositva az adóstól követelni; mert az a megjelölés csak tájékoztató jelleggel bir, és az adóssal szemben nem ,ez, hanem a behajtási kapcsolatban előterjesztett jogalap az irányadó. Minthogy pedig felperes a szóval előadott keresete szerint a lefoglalt követelést, mint a végrehajtást szenvedőt az alperes irányában fennálló szolgálati viszonyánál fogva megillető fizetés czimén. követelte az alperestől, és ily ügyállás mellett az a körülmény, hogy végrehajtást szenvedőnek követelése, mint őt az alperestől megillető járadék czimén foglaltatott le, a kereseti követelés megitélésének akadályát nem képezheti. A felebbezési biróság eljárási jogszabályt sértett meg, amidőn felperest keresetével abból az okból utasította el, mivel végrehajtást szenvedőnek járadék czimén nincsen követelése alperessel szemben, a végrehajtást szenvedő fizetését pedig felperes nem foglalta volna le. A felebbezési biróság elfogadta az elsőbiróságnak azt a ténymegállapítását, amely végrehajtást szenvedőnek alperestől járó fizetésére és egyéb természetbeli és pénzbeli szolgáltatásokra vonatkozik, eme ténymegállapítás szerint pedig végrehajtást szenvedőnek készpénzbeli és természetbeli járandóságai, illetőleg fizetése, a csak az évi számadások lezárása után megállapítható tiszta jövedelemből kijáró 600 K minimális összegbeli részesedést most nem véve számításba, havonkint 120 K-ás részletekben fizetendő 1440 K fizetés, 10 K-t jövedelmező konyhakert és 40 K értékű borból, vagyis évi 1490 K-ból áll, amiből a foglalástól mentes 1000 K-án felül havonkinti 40 K 84 fillér az az összeg, ami alperesnél a felperes javára le van foglalva. Eme tényállás megállapításánál a per összes bizonyító adatai a S. E. T. 64. §-ának megfelelő tüzetességgel mérlegeltetvén, a tényállás megállapítása körül jogszabálysértés nem forog fenn, amiért is felperesnek a bizonyitékok s különösen A. Lipót tanú vallomásának helytelen mérlegelése miatt emelt felülvizsgálati panasza, mint a felülvizsgálat körébe nem vonható ténvállás elleni támadás nem volt tekintetbe vehető stb. (1914. május 27. G. 367. sz.) V. ö. Bp. T. 4946/902. (Uj Dtár VI. 405. L).