Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár. XXI. kötet-első fele 1914-1915 (Budapest, 1916)
86 A m. kir. közigazg. bíróság pénzügyi osztályának határozatai. gáninditvány hiányának indokából megtagadta, mely határozat a hatáskör meg nem állapításának kimondását foglalja magában, a hatáskör kérdésének eldöntését nem befolyásolhatja. A rendes biróság hatáskörének megállapítása nem zárja ki azt, hogy a biróság a feljelentett bűncselekményt, amenynyiben a Btk. 421. §-ában körülírt vagyonrongálás tényálladékát nem találná megállapíthatónak, esetleg mint erdei kihágást tegye határozata tárgyává (1913. november 10-én Hb. 28., 29. és 39. sz.). Hasonló 1914 márczius 30. Bb. 145. sz. Lásd az elözö esetet s az ott íelhivott joggyakorlatot. 200. A rendes biróság hatáskörébe tartozik az eljárás (1913 : XXI. t.-cz. 3. §-a), amikor nyilvánvalóan életerős és munkaképes vándorcigányok hivatásszerűen kóborolnak, koldulnak és a személyes vagyonbiztonságra nézve alaposan gyanúsak, emellett a csavargás és engedélynélküli koldulás hivatalból üldözendő kihágásaiban tettenérettek, végül pedig kóbor életmódjukkal magukkal hurcolt apró gyermekeik erkölcsiségét romlásnak és veszélynek teszik ki. (1913. október 13. Hb. 132. sz.). Büntető ügyben. 201. A kir. ügyészséget az 1871. évi XXXIII. t-cz. az igazságszolgáltatás körül az állam közérdekeinek az ezen törvény által meghatározott ügyekben való képviseletére hivatott intézményként szervezte. Eszerint a kir. ügyészség nem biróság, az 1907. évi LXI. t.-cz. 1. §-a szerint pedig a hatásköri bíróság csak a rendes biróság és a közigazgatási biróság vagy a közigazgatási hatóság, úgyszintén a közigazgatási biróság és a közigazgatási hatóság közt felmerült hatásköri összeütközések elintézésére hivatott (1914. június 22. Hb. 68. szám.). Hasonló Hb. 126/910. (Gr. XVIIT. 66. 1.). 202. A rendes biróság az ügyet abban az esetben is érdemileg elbírálhatja, sőt elbírálni köteles, ha azt a tárgyalás után is kisebb hatáskörű biróság elé tartozónak találja. Ha becsületsértés miatt kérnek büntetést, a rendes bíróságnak azt a kérdést kell érdemileg eldönteni, hogy a vád alapjául szolgáló tett megállapítja a Btk. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétségének tényálladékát; a rendes bíróságnak a hatáskört megtagadó határozata ezt az érdemi elbírálást nem pótolhatja (1913. szeptember 22-én Hb. 19. sz.). V. ö.: Hb. 67/913. sz.; lásd még Hb. 144/911. ex. (Uj Dtár XIV. 59. U.