Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár. XXI. kötet-első fele 1914-1915 (Budapest, 1916)

78 Hatáskör kérdésében hozott közig, birősági, minisztertanácsi, min. és hatsk. birősági hat. zödésnek nem minősíthető, következéskép az ebből eredő követelés érvényesítése rendes bíróság hatáskörébe tartozik. A szerződésnek az a kikötése, amely szerint az abból «redő peres ügyekben az 1898: II. t.-cz. rendelkezései az irányadók, nem bir joghatállyal, mert erre a szerződésre az 1899: XLII. t.-cz. rendelkezései ki nem terjednek (1914. január 19-én 1913. Hb. 53. sz.). V. ö. Hb. 36/911. sz. (uj Dtár XIV. &£. 1.). 177. Nem létesít eselédviszonyt oly szerződés, amely a szolgálatot teljesítő házasságra lépésének még nem is ismert időpontjáig, tehát bizonytalan időtartamra köttetett és amely még törvényes felmondással sincs korlátozva. (1913. évi október hó 27-én Hb. 101. szám.) Állandó gyakorlat. Lásd Hb. 107/912. sz. (Uj Dtár XV. 43. 1.) s az itt felhívott további eseteket. 178. A törvény iparosnak csak azt a természeti vagy jogi személyt tekinti, aki valamely iparágat önállóan gyakorol, amihez képest iparossegéd az, aki az iparosnál mint munkaadónál az iparüzlethez tartozó munkára a közte és az iparos között létrejött egyezkedéshez képest akként vállalkozik, hogy akár testi, akár szellemi egész tevékenységét, vagy legalább annak bizonyos munkaidőhöz kötött részét állandóan a munkaadó iparos javára köti le. Iparosoknak akár határozott, akár határozatlan időtartamra szóló egyesülése iparosnak csak akkor és csak annyiban tekinthető, ha és amennyiben az egyesülés iparűzés céljából történt. Az iparüzletnek a gyakorlásával, a folytatásával vele jár az ipari munkák dijának, a szolgáltatandó anyagok árának akár általánosságban, akár egyes esetenkint meghatározása, ebből folyólag az, akit akár egyes iparos, akár közösen erre a czélra egyesült több iparos akként alkalmaz, hogy az alkalma, zott a most emiitett munkakör betöltése czéljából az egyesült iparosok mint munkaadók javára egész tevékenységét vagy legalább annak bizonyos munkaidőhöz kötött részét leköti iparossegéd és ebből a viszonyból munkadij iránt támasztott követelése első sorban iparhatóság hatáskörébe tartozik (1914. évi márczius hó 23-án Hb. 8. szám). 179. Főkönyvelő kereskedősegéd s így a munkaviszonyhói eredő követelése érvényesítésénél a rendes bíróság előtt való eljárást a közigazgatási hatósági eljárásnak kell megelőznie. (Hb. 1913. 64. sz. hat.) Lásd Uj Dtár V. 35—59. 1. közölt határozatokat