Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár. XXI. kötet-első fele 1914-1915 (Budapest, 1916)

36 Közigazgatási határozatok. és ha e kötelezettség teljesítésére a letett pénzbeli biztosítékot kellene fordítani: a szállítási engedély mindaddig szünetel, míg az engedélyes cég a biztosítékot kinem egészíti. f Kb.: Midőn az 1879. évi XXXI. törvényczikk 180. §-a a károk és költségek megtérítését a szállítás befejezésének idejére hagyta, a rendszerint előfordult, aránylag rövid ideig tartó szállításokat tartotta szem előtt. Midőn azonban az erdőgazdaság és erdei ipar fejlődésével olyan helyzetek alakulnak, hogy egyes esetekben, miként a jelen ügyben is, a szállítási engedély hosszabb évekre terjedő időn át szükséges: akkor a szállítás megengedésének tűrésére kötelezett fél vagyoni érdekét súlyosan sértené, ha kárainak és költségeinek megtérítését csakis a szállítás befejezésekor követelhetné. Súlyosan sértené nemcsak azért, hogy jogos követelésének kielégítésére hosszú időn át kellene várnia, hanem azért is, mert a hosszú idő elteltével a kár bizonyítása nehézzé is válik. A törvény idézett szakasza pedig, azzal, hogy a szállítás befejeztével való kár és költség megtérítését szabályozza, nem szünteti meg az anyagi törvényen nyugvó azt a jogszabályt, hogy a kár és költség okoztával az ezek megtérítésével szóló kötelezettség rendszerint egyidejűleg esedékes. Ezért a törvény megengedi azt a jogfejlődést, melyet a közigazgatási bíróság állandó gyakorlata érvényre is juttatott, hogy több évre szóló szállítási engedély esetén az ensredélyes minden naptári év végével köteles az okozott kárt és költséget megtéríteni és az ez által netán csökkent biztosítékot pótolni. Ugyanezért a közigazgatási erdészeti bizottság' határozatát ezzel a rendelkezéssel ki kellett egészíteni. (Kb. 6644/913. K. sz.) Erdei termékeknek idtegen területen átszállitására vonatk. v. ö.: Kb. 2541/902. (Uj Dtár X. 215. 1.). 1898 : XIX. t.-cz. 32. §. 51. Az 1898 : XIX. t.-cz. szerint szervezett közös erdőbirtokosok birtokrendezésével felmerült költségek — hacsak a birtokrendezésben eljáró bíróság azoknak viselését nem teszi a közös birtokosok egyetemének terhévé — nem fedezhetők az idézett törvény 32. §-a szerint való járulékkivetés utján. Kb: A közös birtokosok elnökének 1913. évi április hó 25-én 86. szám alatt kelt jelentése szerint, a birtokrendezési ügyben eljáró rendes bíróságnak nincs olyan határozata, amellyel a szóbanlevő birtokrendezési eljárási költségek meg-