Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár. XXI. kötet-első fele 1914-1915 (Budapest, 1916)

Közüli és vámügyekben. A panaszló, akire a nevezett czég ezen utvám visszatérítésére irányuló igényét átruházta, azt vitatja, hogy küldeményeinek utvámmal történt megrovása — jogtalan. Mert a szállítmányok a gy.-i vasúti állomáson sem fel-, sem le nem adatnak, már pedig az engedélyokirat III. 12. pontja szerint az átviteli szállítmányok kifejezetten vámmentesek; és — mert ha a vasút vámos uton is halad, ebből a körülményből nein a panaszlóra, mint fuvaroztatóra, hanem legfeljebb a szállító vasútra hárul vámfizetési kötelezettség. Igaz, hogy a czég szállítmányai vasúti forgalmi és üzleti szempontokból átviteli (transito) szállítmányok voltak, amennyiben a gy.-i magyar államvasút állomásáig a helyiérdekű vasút vonalán, onnét pedig a magyar államvasút vonalán vitetnek a nélkül,^ hogy Gy.-n maradnának. Ezek a szállítmányok azonban vámszempontból nem minősülhetnek vámdij mentes transito szállítmány oknak. Az átviteli szállítmányok vámdijmentességének okszerű magyarázata ugyanis csak az lehet, hogy nem esnek vámdij alá azok az áruk, amelyek a magyar államvasút állomásán átfutnak anélkül, hogy vámos utat érintenének, — míg az áruszállításoknak az a viszonylata, mint a most szóban levő, hogy tudniillik a szállítás a vámos uton haladó helyiérdekű vasút vonalán, majd a magyar államvasút vonalán történik, nem vámmentes transito szállítmány. A törvényhatóság" ugyanis a szóban levő törvényhatósági vámos útnak a helyiérdekű vasút jogelődje, gróf A. Dénes által gazdasági vasútja czéljaira történt elfoglalását a kormány hatóságilag jóváhagyott 719—12952/1894. számú határozatával tulajdonjogának fentartása mellett kifejezetten ahhoz a feltételekhez kötötte, hogy a vámos útra lefektetett vasúton szállítandó áruk vámfizetési kötelezettség alá esnek. Ennek a vasútnak pedig eredetileg tisztán az volt a rendeltetése, hogy a magyar államvasuthoz feladásra kerülő, vagy onnét leadott árukat szállítsa, tehát a panaszló által «transito»nak minősített árukat fuvarozott és engedélyt csak ugy nyert, hogy ezek után vámdijakat lesz köteles fizetni. Gróf A. Dénes fizetett is az általa szállított áruk után vámdijakat, még pedig közte és a törvényhatóság között létesült egyezség értelmében 1906. évi január hó l-ig évi átalányban, az egyezség érvényének letelte után pedig az 1906. év derekáig, vagyis mikor a vasút a helyiérdekű vasút tulajdonába ment át, szükségkép az engedélyokirattal megállapított vámtételek szerint, tehát a régi 82892/1895. K. M. számú engedélyokirat hatályának egész tartama alatt és a most érvényben lévő 55609— 1906. K. M. számú engedélyokirat hatályának első idejében is,