Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár. XXI. kötet-első fele 1914-1915 (Budapest, 1916)

Budapesti Tábla: Az irányadó tényállás szerint a peres felek között fennállott házassági életközösséget felperes sza­kitotta meg, aki az ő különvagyonát képező házban lévő közös lakásukat elhagyta, s nejétől külön váltan él. Jogszabály ugyan, hogy a különvagyon, jogi természeté­nél fogva, mindenik házastárs kizárólagos rendelkezése alatt áll s ehhez képest felperes az ő különvagyonát képező ház felett a tulajdonos minden jogosítványát szabadon gyakorol­hatja. Ámde ebben a különvagyont képező házban jelölte ki és rendezte be felperes a nejévei való házassági együttélés cél­jaira szolgáló lakást. Minthogy pedig a házassági biróság mindeddig az ágytól és asztaltól való különélést el nem ren­delte, alperes tehát a felperesnek ez idő szerint is együttélésre kötelezett hitvese, a házasság tartama alatt alperest a közös lakás elhagyására kötelezni nem lehet. A nő a házasság megkötése által ugyanis igényt szerez arra, hogy a férje által a házassági együttélés céljaira kijelölt és berendezett lakást mindaddig használhassa, mig a férj a kétségtelenül őt illető jognál fogva erre a célra más megfelelő lakást nem jelöl ki, avagy mig az ágytól és asztatól való kü­lönélést a házassági biróság ki nem mondja. Felperes pedig nem is állitja, hogy ezen esetek bármelyike is bekövetkezett volna. Ha tehát a nejével fennállott életközösséget felperes szakította meg és a házassági együttélés céljaira általa kijelöli lakást ő hagyta el, a különvagyonra nézve őt illető tulajdon­j >g dacára tűrni köteles, hogy hitvese ezt a lakást a házassági kötelék birói felbontásáig, illetőleg a házassági életközösség megszakításáig használhassa. (Budapesti T. 1914. márczius 14. 1421/913. sz.), Lásd a 617. sz. esetet e kötetben. Női szabadvagyon. Tj. Bsz. 32—36. §§. 627. Amennyiben a nő szabadvagyonát a férj kezeli, ugyanő az ellenkező világos kikötése nélkül jogositva van arra is, hogy a sza­badvagyon jövedelméről szabadon rendelkezzék s arról nejének, vagy ez utóbbi örököseinek számot adni és az általa már beszedett jövedelmet megtéríteni rendszerint nem tartozik. A férjnek ez a ke­zelési joga azonban a nő halálával — ellenkező megállapodás hiá­nyában — azonnal megszűnik s a nő szabadvagyonának a férj által még be nem szedett jövedelme a hagyatékba tartozik és a nő örökö­seit illeti meg s a férjnek joga csak ahhoz van, hogy ez utóbbiak neki

Next

/
Oldalképek
Tartalom