Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár. XXI. kötet-első fele 1914-1915 (Budapest, 1916)
28 Közigazgatási határozatok. tott elő. Ennek felét jogában állván természetben leszolgálnia, ő ezekben az években az előző gyakorlat ellenére, e jogával élt és 1910. évben 45 kétfogatú igával, 1911. évben 43 kétfogatú igával, amennyi igaerőt fele közmunkájára szolgáltatni köteles volt, közmunkája felét természetben szolgálta le. Ennek ellenére a képviselőtestület terhére 1910. évre még 168 korona, 1911. évre még 195 korona 70 fillér váltságösszeget, mint hátralékot irt elő s ennek fizetésére kötelezte azért, mert a kiállított kettős igákkal P. vármegye 43807/kig. 904/1816. Kgy. 905. számú szabályrendelete 33. §-ának meg nem felelt, mert jóllehet a köteles igamennyiséget kiállitotta, de igái a megszabott köteles munkamennyiséget el nem végezték. Miután pedig a képviselőtestület határozatait ugy P. vármegye alispánja, mint közigazgatási bizottsága helyben hagyta, panaszszal élt és panaszában azt vitatja, hogy ő az 1890. I. törvényczikk 49. és 50. §§-ai értelmében nem bizonyos munkamennyiség végzésére, hanem csupán az előirt mennyiségű igák kiállitására köteles s miután az nem vitás, hogy fele közmunkáját a köteles igamennyiség kiállitásával leszolgálta, semmiféle hátralék terhére meg nem állapitható s ezért ezek törlését kéri. A panasz azonban nem alapos. Nevezetesen: habár az 1890. I. törvényczikk 49. és 50. §§-ai szerint panaszos csupán bizonyos mennyiségű igaerő kiállítására köteles is, mégis annak megszabása, hogy ezzel mit és mennyit teljesit, nem függhet az ő egyéni tetszésétől, hanem az átlagos mennyiségű lehetséges szolgáltatás tőle megkövetelhető. Miután pedig az iratoknál fekvő jelentésekből megállapítható, hogy igái az átlagos teljesitő képesség mellett követelhető munkát el nem végezték, joggal állapitották meg terhére az alsóbb hatóságok a mennyiségileg méltányosnak látszó pótszolgáltatást, illetőleg, miután szolgáltatásának kellő időben meg nem felelt, ennek pénzbeli egyenértékét. A panasznak az 1912. évre előirt közmunkatartozás mennyiségi megszabása ellen irányuló részének azonban helyt kellett adni. Ugyanis panaszos a törvény szerint igás napszámok kiállitására kötelezhető első sorban, hogy ennek kiállitása keretében a tőle joggal várható munkamennyiséget tényleg elvégezte-e, ezt csak a tényleges leszolgálás folyamán ennek öszszes körülményei figyelembe vételével állapitható meg, s csak mindezek mérlegelése után hozható az esetleges pótszolgáltatás kérdésében megnyugtató határozat. (Kb. 9820/913. K. sz.) A községi közmunka ledolgozását vagy váltságdiját a község azokra az évekre visszamenőleg már nem követelheti, melyekben azt igénybe nem vette. Kb. 8168/911. Kbsz. (Uj Dtár XV. 15. 1.). A községi közmunka csak pénzzeL váltható meg. Kb. 6016/911. Uj Dtár XIV. 39. 1.