Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár. XXI. kötet-első fele 1914-1915 (Budapest, 1916)

Törvényhatósági ügyekben. 9 Törvényhatósági ügyekben. 1876 : VI. t.-cz. 3. §. 11. Tudományegyetemi tanár a közigazgatási bizottság tagjává meg nem választható. Kb.: Az 1876. évi VI. törvénycikk értelmében a közigazgatási bizottság áll részben a törvény 1. §-ában és az azt módosító törvényekben (1882. évi XX. törvénycikk 1. §-a, az 1889. évi XXVIII. törvénycikk 5. §-a, 1912. évi XXII. tör vénycikk 6. §-a) felsorolt állami és törvényhatósági alkalmazottakból; részben a törvényhatósági közgyűlésnek 10 választott tagjából. Ennek a törvénynek 3. §-a szerint pedig állami hivatalnokok, törvényhatósági tisztviselők és községi elöljárók, habár tagjai is a törvényhatósági bizottságnak, meg nem választhatók. Az idézett törvénybeli rendelkezések egybevetéséből megállapította a biróság, hogy a közigazgatási bizottságról szóló törvény 3. §-ának nemcsak az volt a czélja, hogy a törvényhatósági bizottságtól választott 10 helytől a kormánynak hivatalnokai révén érvényesülő befolyása távol tartassék, mert a törvény az állami hivatalnokok mellett a törvényhatósági tisztviselőket is kizárja, hanem czélja a törvénynek az is, hogy a hivatásos elemnek és a társadalmi elemnek a törvényben megállapított aránya eltolódást ne szenvedjen. Egészen függetlenül tehát attól, hogy az egyetemi tanárok a kormánnyal szemben a függetlenség milyen mértékét élvezik, a hivatásos elem és a társadalmi elem törvényes arányának megzavarásához vezetne a hivatásos elem fogalmi iöréből ki nem zárható egyetemi tanároknak a társadalmi elem számára fenntartott 10 hely egyikére való beválasztása. (Kb. 11.763/913. K. sz.) 1886 : XXI. t.-cz. 3., 11., 12. §§. 12. Az 1886. évi XXI. törvénycikk 12. §-ának az a rendelkezése, hogy oly szabályrendeletnél, melynek megalkotása törvény teszi a törvényhatóság kötelességévé, a miniszternek szükség esetén joga van rendeleti uton intézkedni: csakis a szabályrendelet első megalkotására \ymatkozik és nem terjed ki a szabályrendeletnek később szándékba vett olyan módosítása esetére, melyet törvény nem rendel el. Ha a miniszternek a tervbe vett módosítás ellen aggálya van, ugy annak jogszabállyá emelését megakadályozhatja, de nem kötelezheti a törvényhatóságot arra, hogy a módosított szabályrendeletbe