Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár. XXI. kötet-első fele 1914-1915 (Budapest, 1916)

166 Büntetőtörvénykönyv. abban az esetben sem, ha tudomása van arról, hogy alkalmazottja már büntetve volt, mert a büntetés czélja nem pusztán a megtorlás, hanem a megjavítás is lévén, a büntetést elszenvedett egyének a megjavnlás reményében tisztességes munkára nem csak hogy alkalmazhatók, hanem a társadalomnak kötelessége is, hogy az ilyen egyéneknek foglalkozást és megélhetést biztosítson s azáltal őket az ismételt bűnbeeséstől visszatartsa. Aki tehát ilyen egyént felfogad és alkalmaz, közmegvetés tárgya nem lehet. Minthogy azonban a vádlott ennek a körülménynek czélzatos kiszínezésével általában ugy tüntette fel a főmagánvádlók vállalatát, mint amelyhez a közönségnek bizalma nem lehet, sőt azoknak érdekeit is veszélyeztetheti s aminek az eredménye az, hogy a rendőrség az üzletet becsukhatja, a vállalatnak ilyen sötét színben való oknélküli feltüntetése annak tulajdonosait üzleti jóhirnevében támadja meg és egyéni becsületét sérti, a vádlott a főmagánvádló üzletének hátrányos és gyanúsító jellemzésével becsületsértést követett el. (C. 1913. okt. 1. 6626/1913. ez I. Bt.). 358. I. Nyomtatvány utján elkövetett kölcsönös becsületsértések esetében a nyomban való viszonzás fogalmilag ki van zárva. — H. Ha a becsületsértést törvény által alkotott testület tagja ellen, de nem e hivatásának gyakorlására vonatkozólag követték el, a becsületsértés nem minősül a Btk. 262. § a szerint. C. Az esküdtbíróság ítéletét, amennyiben az a vádlott eselekményét a Btk. 262. §-a szerint is minősítette, megsemmisíti és a cselekményt a Btk. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétségének minősiti. Indokok: Az ügynek egyesítése tekintetében előterjesztett indítvány mellőzésével nem követett el törvénysértést ar-5 esküdtbíróság, mert a BP. 23. §-ának második bekezdése szerint az egyesítés csupán akkor kötelező, ha nyomban viszonzott kölcsönös becsületsértésről van szó; már pedig a vádbeli cselekmény sajtó utján elkövetett becsületsértés és igy a nyomban való viszonzás fogalmilag is ki van zárva. Hivatalból észlelte a kir. Kúria a BP. 385. §-ának 1. b) pontjába ütköző semmiségi okot, amely szerint a vádlott cselekménye e Btk. 262. §-a szerint is minősíttetett, mert az állitások, illetve meggyalázó kifejezések a főm agán vádlóra nem mint a törvény által alkotott testület (törvényhatósági bizottság) tagjára, illetve ebbeli minőségére ós hivatalos eljárására" vonatkozóan használtathattak. (C. 1913. okt. 6958. sz.) Azonos C 4153/913 (uj Dtár XV. 103. 1.) 7101/1907. (BDtar I. 60.). Ez álláspontot nem íedi a Curianak elözo joggyakorlata. 1. C. 8974/905 (Uj ?Var VITT. 257. !.). O 668/908. Lted a ?65. sa. ?^etct.