Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár. XXI. kötet-első fele 1914-1915 (Budapest, 1916)

165. §. íondorlat kifejtésével tudomást szereztek, vagy szerezhettek volna: jogi tévedésben volt mindkét alsófoku biróság, amikor vádlottak^ bizonyítottnak elfogadott tettében bűncselekmény ténj álladékát ismerte fel. Nem változtat ezen álláspont helyességén az á körül­mény, hogy az alsófoku bíróságok tényként fogadták el azt, hogy a vádlottak bocskorvásárlás ürügye alatt kémkedés czél­jából utazták be azt a területet, amely Szerbiával határos és amelyen titkos védelmi intézkedések történtek — mert elte­kinve attól, hogy ama megállapításban a kémkedési szándék, mint jogi alkotóelem megfelelő ténymegállapitások nélkül lett elfogadva az alsóbiróságok részéről, ama cselekmény egyma­gában csak előkészületi cselekmény vagy kísérlet lehetne, ezt pedig a törvény egyik esetben sem ismerte el büncselek­monynek. Ezekhez képest mindkét alsófoku biróság Ítéletének Zs. Péter és 1. 1). .lován vádlottakról rendelkező része a BP. 385. §-ának I. a) pontjában foglalt semmiségi okból meg volt sém­in isitendő s a vádlottak a vád alól a BP. 32G. §-a 1. pontjá­nak megfelelően felmentendők s azonnal való szabadlábrahe­lyezésök elrendelendő. A bűnügyi költségről való rendelkezés a BP. 482. §-án állápul. A kir. főügyész semmiségi panaszát a kir. Kúria azért találta alaptalannak és igy elutasitandónak, mert a kir. fő­ügyész szerint helyesnek tartott minősités már azért sem fog­hatna helyt, mert a Btk. 144. §-ába ütköző hűtlenség bűntet­tét csak magyar honos követheti el, s az is csak a hadüzenet megtörténte, vagy a háború kitörése után, ámde a jelen eset­ben a vádlottak szerbiai alattvalók és sem hadüzenet nem tör­tént, sem a háború nem tört. ki. (0. 1913. okt. 29. 7238/913, sz. I. Bt.) Lásd a, 435. és 436. sz. eseteket. 95—%., 165. §§. 332. Aki a hatóság közegét hivatalos eljárása alatt tettleg bántalmazza s ezzel annak nyolez napnál rövidebb ideig: tartó sé­rülést okoz, hatóság ellen való erőszak bűntettének és könnyű testi sértés vétségének anyagi halmazatában bűnös. (C. 1913 no vember 5. 7422/1913. sz. a. II. Bt.) Állandó gyakorlat, hogy a hatáság elleni erőszak közben elkövetett becsületsértés a hatóság elleni erőszakba beleolvad. C 1761/85; 4045/98 (Uj Dtár VIII. 91. 1.). Hatóság elleni erőszak és halált okozó testi aértés. anyagi, halmazat C 7134/905 (u. ott 94. !.)*

Next

/
Oldalképek
Tartalom