Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár. XXI. kötet-első fele 1914-1915 (Budapest, 1916)
89., §. 14$ A kir. tábla, által, valóknak elfogadott tények szerint ugyanis a vádlott látván, hogy különben is gyengélkedő felesége önhibáján kivül származott két fejsebéből vérzik,, tántorog és hányóingerekkel küzd, azt joggal tartotta .életveszélybén levőnek. Joga, sőt házastársi kötelessége volt tehát e veszélytől megmenteni. A vádlott ezt három módon is megkísérelte: először a fürdőházban keresett kötőszereket, de ott ilyeneket nem talált; azután a fürdő rendelőorvosához sietett, de ott arról értesült, hogy az a faluba ment; végre ai falüba, az orvoshoz kWánta vinni még folyton vérző feleségét, kinek a vér már ruhájára csurgott, ekkor pedig az egyedüli utat a, vasúti sorompóval elzártnak találta, mert épen tolattak. A vádlott a tolatást vezető sértetet előbb kérte, majd attól durva szavakkal követelte, hogy őt átbocsássa. Mikor ez sem használt, a vádlott a sorompón, átmászott, nyilván azért, hogy azt felemelje és feleségt átsegítse, és minthogy az előzmények szerint méltán hihette, hogy a sértett ebben őt akadályozni fogja: rajta az alsóbirósági Ítéletben megállapított erőszakot és testi sértést követte el és a Kbtk. 111. §-ában meghatározott tilalmat is megszegte. ( : Tekintve azonban, hogy a vádlottnak neje a fentiek szerint véletlenül származott közvetlen életveszélyben forgott, hogy a ténymegállapítás szerint ez a veszély, amely orvosi segélyt követelt,, az adott viszonyok között nem volt másként elhárítható, mint a közlekedési ut megnyitása által: a vádlott amiatt, hogy a veszély elhárítását különben büncslekményékkel eszközölte, a Btk. 80. §-a értelmében nem büntethető. Eszerint a kir. tábla tévedett azzal, hogy a beszámithatóságot kizáró okot meg nem állapította. (C, 1913, nov. 18. 777G. sz.) Súlyosító és enyhítő körülmények. 89., 278., 279., 355. §§..: 324. Gyilkosság bűntetténél súlyosbító körülmény, hogy a tettes házastársát szerelmi viszonyának zavartalan folytathatása czéljából ölte meg. Ezen egyedüli súlyosbító körülmény alapján halálbüntetés szabatott ki, holott vádlott beismerésben volt és büntetlen. (C. 1913 okt. 7. 6776. szám.) Gyilkosságnál súlyosbító az elkövetésnél tanúsított brutális kegyetlenség; valamint az a körülmény, hogy a tettesnek a sértettel soha baja nem volt. Alacsony müveit-: ség nem enyhítő, ha a tettes cselekményének súlyát beláthattaBeismerés nem enyhítő körülmény, ha nem töredelmes. Sulyosbitóul figyelembe vétetett az ölés utáni, lelki romlottságra mutató maga-