Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár. XXI. kötet-első fele 1914-1915 (Budapest, 1916)

6 Közigazgatási határozatok. Kb.: V. Vladimír, B. község képviselőtestületének választott tagja az állásától felfüggesztett községi biró helyettesítésével az 1886. évi XXII. törvényczikk 84. §-a értelmében ideiglenesen a felfüggesztés tartamára bízatott meg. Ez a megbízatás nevezettet szintén csak ideiglenesen a helyettesítés tartama alatt gátolhatta a választott képviselőtestületi tagsággal járó jogok gyakorlásában. Az 1886. évi XXII. törvényczikk 42. §-ában foglalt az a szabály ugyanis, hogy az állásánál fogva a községi képviselőtestületben szavazati joggal biró elöljáróvá választott képviselőtestületi tag helyét póttag foglalja el, — céljának megfelelően akként értelmezendő, hogy ideiglenes megbízatás esetén csak a megbízatás tartama alatt, vagyis a jelen esetben a V. Vladimír választott képviselőtestületi tag tagságával járó jogok gyakorlása addig szünetelt, amíg nevezett, mint helyettes községi biró az 1886. évi XXII. törvényczikk 55. §-a rendelkezésénél fogva a községi képviselőtestületben elnöklési és így szavazati joggal is bírván helyettesi hivatalánál fogva is gyakorolhatta ugyanazokat a jogokat, melyek a választott képviselőtestületi tagsággal járnak. (Kb. 8689/913. K. sz.) Községi elöljárónak községi képviselőtestületi taggá választása. Kb. 1388/1904. sz. (uj Dtár X. 130. 1.). V. ö. még 5542/911. K. sz. (uj Dtár XVI. k 24. 1.) s az ott felhívott további joggyakorlattal. 1886 :XXII. t.-cz. 138. §.; 1893. : IV. t.-cz. 15. §. 5. Az állami alkalmazottak nyugdija tekintetében biztositott községi adómentesség az állami alkalmazottak özvegyeinek nyugdijára is kiterjed. Kb.: A vitás kérdés az, hogy az 1886. évi XXII. törvényczikk 138. §-ában az állam hivatalnokai nyugdija tekintetében adott községi adómentesség vonatkozik-e az állam hivatalnokai özvegyeinek nyugdijára is. A most említett törvényszakaszokon alapuló községi adómentességről szóló rendelkezést az 1893. évi TV. törvényczikk 15. §-a az e törvény rendelkezése alá eső állami alkalmazottakra nézve ismétli akkép, hogy „a nyugdíjra és ellátásra" kivetett állami adó után községi adó nem vethető ki. A törvény nyugdíjról és ellátásról minden megszorítás nélkül szól, az ellátás pedig olyan gyűjtő fogalom, amely alá az özvegyi nyugdíj is, sőt még a gyermeknevelési járulék is tartozik. Következésképpen a törvény értelme az, hogy nem csu-