Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár. XXI. kötet-első fele 1914-1915 (Budapest, 1916)

/JLAGYIJ02SEINyilvános számad^a iölJlezett vállalatok adója. 113 hogy az ingatlanokból ólért jövedelemből csak annyi vonassék le, amennyi az ingatlanok után járó adók alapjának meghatározásánál figyelembe vétetett és semmi esetre sem jelentheti azt, hogy amennyiben valamely ingatlan ideiglenesen adómentes, az ideiglenes adómentesség által adóval tényleg nem érintett jövedelmet levonásba hozni nem lehetne, mert ilyen rendelkezés az ideiglenes adómentességet illuzóriussá tenné: amennyiben az ideiglenesen ház-, illetve földadómentes jövedelmet társulati adóval sújtaná. (Kb. 13413/1913. P. sz.). Nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adójának megállapításánál a gyári épületek értékcsökkenése ezimén tartalékalapba helyezett összeg a nyers jövedelemből levonandó. 16677/904. sz. (Uj Dtár X. 267. 1.). V. ö. még ugyané kötet 263—268. 1. közölt további eseteket; továbbá Kb. 23092/910 és Kb. 10804/910. Psz. (Gr. XVIII. 99. 1.). Lásd még az ez utáni esetet. 1875 : XXIV. t.-cz. 4. §. 271. Az 1875. évi XXIV. förvényezikk 4. §. 6. pontja alapján nemcsak a gépek és gyári eszközök, hanem egyéb üzleti felszerelések elhasználása által okozott értékcsökkenés pótlására tartalékalapba helyezett összegek is levonhatók a nyers jövedelemből. Kb: Az 1875. évi XXIV. törvényczikk 4. §-ának 6. jjontja szerint az igazgatási és üzleti költségekhez számitandók és illetve a nyers jövedelemből levonandók azok az összegek, amelyek gépek, gyári eszközök és egyéb üzleti felszerelések elhasználása által okozott értékcsökkenések pótlására alakitott tartalékalapba helyeztetnek, mindaddig amig ettől a rendeltetésüktől el nem vonatnak. A törvény ez idézett rendelkezése kétségtelenül nem az adózó alany tekintetében, hanem kizárólag a tartalékolt összeg rendeltetése és illetve használata tekintetében kivánt létesíteni, és igy foglal is magában meg.-zoritást, mert hiszen az idézett 1875. évi XXIV. törvényczikk 1. §-a az, amely az üzletadó alá tartozó adóalanyok körét meghatározza, amikor általában azt mondja ki, hogy a magyar korona országai területén bel-, vagy külföldiek által, ipari, kereskedelmi, pénzforgalmi, szállitási s bárminemű más haszonig ajtó czélból nyereményre alakult, vagy üzletben tartott s nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek azok amelyek üzleti jövedelmeik után, — amennyiben ezek a bányaadóról szóló törvény rendelkezései alá nem esnek, — a jelen törvényben meghatározott elvek és szabályok szerint adóznak. Ehhez járul az a körülmény, hogy ez alól az általános szabály alól kizárólag az idézett törvényczikk 2. §-ának a) és b) pontUJ Döntvénytar XVI. 8