Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

Üres lap

1912:LIV. t.-c. 96. §. 773 lóság előtt megindítóit házassági, születés törvényességének megtámadása iránti, kiskorúság meghosszabbítása, gondnokság alá helyezés és az atyai hatalom gyakorlatának megszüntetése, elmegyógyintézetbe vagy kórházi elmebeteg-osztályba felvétel vagy onnan elbocsátás iránti ügyben beeadványt vagy halósági iratot, amelyei a halóság nyilvánosságra nem hozott, egészen vagy részben közzélesz. Hogy az engedelem megadására mely halóság hivatott, azl általános rendelettel az igazságügyminiszter határozza meg. Ez a §. a határozatoknak jogi szaklapban, jogi vagy más tudományos gyűjteményben vagy hasonló célú más nyomtatványban közzétételére nem alkalmazható, feltéve, hogy a közzétételben a felek neve kezdőbetűkkel nincs felismerhetővé téve. 1. £ §. 1. pontja kiegészíti az 1897:XXXIV. t.-c. 20. §-át, mely szerint az itt meghatározott büntetés alá esik az, aiíi a büntető bíróság előtt a nyilvánosság kizárásával tartott tárgyalást v. főtárgyalást a hatóság engedélye nélkül bármely módon egészben v. részben közzéteszi. 2. Hasonló rendelkezésit, tartalmaz az 1913:VII t.-c. (Fb.) 13. §-a, mely szerint: gyermek vagy fiatalkorit ügyében hatósághoz intézett beadványt, hatósági iratot vagy az eljárásnak bármely részét közzétenni, vagy hatosági eljárás itárgyává tett ilyen ügyről nyomtatvány utján hirt adni a hatóság engedelme nél&ül nem szabad. 3. A Bp. Élt. 20. g-a 1900. január 1-én, az Fb. 13. §-a 1914. január 1-én, a Pp. Élt. 90. S-a a sajtótörvény nyel egyidejűleg 1914. április li'-én lépett hatályba. Azokat a hatóságokat, amelyeik az engedelmet megadják és ezek eljárását a St. végrehajtási rendeletének bG—71. §-ai határozzák meg. (L. Illés: A magyar sajtótörvény zsebkönvve 110. s köv. 1.)