Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

710 Kbtk. 127—129. §§. nem élvezeti czikk: a fogpaszta. (XII. 73. CJ 6. E §. alapján büntettetett az urvacsorából megmaradt bor megivása. (Bj. T. XVII. 252. C.) 7. Az élelmiczikk ellopása tartályával a Btk. 333. §-a alá esik. (Bj. f. X. 62. C.) 8. E kihágás és a magánlaksértés eszmei halmazata iránt lásd az 51. sz. döntvényt a Btk. 95. §-ánál. 9. Az orgazdaság kizárását illetőleg lásd a Btk. 370. §-ánál. 127. §. Nyolcz napig terjedhető elzárással büntetendő, a ki idegen ingó dolgot tudva, jogtalanul használ és ez állal azt megrongálja vagy értékében csökkenti; vagy a jogtalan használat által egyéb módon kárt okoz. Ugyanezen büntetéssel büntetendő, a ki másnak ingatlan vagyonát szándékosan és jogtalanul megrongálja, vagy annak a földtől el nem választott termékét felhasználja, a mennyiben az okozott kár öt forint értéket meg nem halad. Az eljárás csak a sértett fél indítványára indítandó meg. 1. V. ö. a Btk. 421. §-át és a sértett fél indítványát illetőleg ugyanannak 110—116. §-ait, továbbá a Bp. 90 §-át. 2. E §. alapján büntettetett: ablak beverése (Bj. T. VI. 141. C); ablak betörése lopás czóljából, midőn a lopás elmaradt (XI. 369. C); idegen lovak jogtalan használata által a lovakon okozott sérülés (XXXI. 375. C); más kocsijának és lovának engedelem nélkül való használati], minek folytán a tulajdonos gyalog menni volt kénytelen. (XXXV. 63. C.) 3. Nem büntettetett a megfagyott idegen földön kocsin való áthajtás, habár ez által a veteményekben némi kár esett. (Bj. T. XXI. 206. C); a használat czéljából való elvétel csak kár okozása esetén büntethető. (XIII. 223. C.) 4. C. Je. 1536/906. sz. Idegen ingó dolognak tudva jogtalan hasznalata és értékének ez által való csökkentése nem a Btk. 418. §-ában meghatározott vagyonrongálás vétségének, hanem a Kbtk. 127. §-ában körülirt tulajdon elleni kihágásnak a tényálladékát állapítja meg. (B. H. T. I. 88. sz.) 128. §. A ki összebeszélés, a nyereségben való osztozás vagy más jutalom vagy előny Ígérete által, a nyilvános árverés eredményének meghiúsítására vagy csökkentésére működik, úgyszintén a ki ilyen czélból nyereségi részt, jutalmat vagy előnyt elfogad: két hónapig terjedhető elzárással és háromszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 1. V. ö. a Btk. 379. §-át. 2. Nem büntettetett az árveréstől való elállá? felajánlása, midőn az ajánlat visszautasittatott. (Bj. T. VI. 406. C.) 3. Kihágás helyett csalás állapíttatott meg vádlott ellen, ki az árverés előtt azt ígérte, hogy visszaadja a dolgot a végrehajtást szenvedettnek, ha azt olcsón megveszi s a ki ennek folytán a vevőket távoltartotta, — az árverés után azonban igéretét be nem váltotta. (Bj. T. XIX. 123. C.) 129. §. A ki valamely dolgot megszerez olyan körülmények között, a melyekből gyanítható, hogy az lopás, sík-