Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

704 I Kbtk. 111—113. §§. teri rendelet vagy szabályrendelet által megállapított intéz­kedések megszegésével, épületet, sziklát, követ, földet vagy bármely más tárgyat felrobbant. 1. V. ö. az utakról szóló 1890. évi I. t.-cz. 120. §-át. 2. Halászás dyoamittal nem esik e §. alá. (Bj. T. VIII. 48. C). 111. §. Egy hónapig terjedhető elzárással és kétszáz fo­rintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő: a ki a gőz­vagy más gépekre, mozdonyokra, vaspályákra vonatkozó, az életbiztonság, az egészség oltalma végett kiadott rendeletet vagy szabályrendeletet megszegi. 1. V. ö. a Btk. 437. §-át. 2. A vasúti mozdonyokra nézve az 1851-ben kiadott s az 1867. évi XVI. és 1878. évi XX. t.-cz. 8. czikke által érvényben hagyott üzletrend­tartás, — a gőzhajók iránt a k. és k. m. 1869. évi ideiglenes utasí­tása irányadó; a gőzkazánokról az 1886. évi 22.790. sz., — a robbanó vagy könnyen meggyúló anyagok vasúti szállításáról az 1886. évi 24.486. sz. k. és k. m. rendelet intézkedik. 3. A vaspályát használó vagy ezzel érintkezésbe jövő közönség kötelességei iránt lásd az 1851. évi üzletrendtartás 93—103. §-ait. 4. Az 1887. évi 51.201. sz. belügyminiszteri rendelet szerint a szülő, rokon és gyám felelős a gondjai alatt levő 12 éven aluli kisk. gyermeknek a vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztető cselekedetei­ért (kihágás, mely a k. h. által 100 frtig büntethető.). 5. E §. alapján büntettetett: nagyobb mennyiségű gyufa elhelyezése a vasúti személyszállító kocsiban. (Bj. T. VII. 168. B. m.); legeltetés a pályatesten (V. 174. M., — VI. 102. M., — VII. 147. C); vasúti kocsi ajtajának menetközben való kinyitása és azon kilé­pés (IX. 16. B. m.); lovaknak felügyelet nélkül hagyása éjjel, minek folytán azok a vonat által elgázoltattak. (XXX. 230. Debr.) 6. öngyilkossági szándékkal a vágányra lefekvő ember nem bün­tettetett. (Bj. T. V. 47. C.) 7. A Btk. 165. §-a alapján ítéltetett el, ki a vasúti őr tiltakozása ellenére a vágányon áthajtott. (Bj. T. XXIX. 179. C). 8. C. Je. 4290/907. sz. Szolgálati kötelesség megszegése vasúti al­kalmazott által, ha ez által személyek vagy áruk veszélynek tétetnek ki, nem a Ktk. 111. §., hanem a Btk. 438. §-a alá esik. (B. II. T. III. 187. sz.). 9. C. Je. 8221/907. sz. A vasúti vállalat, mint a vaspálya tulajdo­nosa, a vaspályákra vonatkozó, az életbiztonság és az egészség oltalma végett kiadott rendeletnek vagy szabályrendeletnek megszegése által elkövetett, a Kbtk. 111. §-ában körülirt testi épség elleni kihágás eseté­ben a Bp. 13. §-ának hatodik bekezdése értelmében sértettnek tekin­tendő. (B. H. T. III. 192. sz.). 112. §. A ki a vaspályán, vagy ahhoz tartozó épületek­ben, a biztonság szempontjából kiadott rendeletet vagy in­tézkedést — miután a felügyelő személyzet tagja által figyel­meztetve lett — megszegi: ötven forintig terjedhető pénz­büntetéssel büntetendő. 1. Nem esik e §. alá a podgyásznak nem kellő helyen való lera­kása az indóházban. (Bj. T. VI. 416. C.) 113. §. Kétszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel bün­tetendő: a ki valamely hid vagy komp fentartására jogosítva vagy kötelezve lévén, azt az életbiztonságra veszélyes álla-

Next

/
Oldalképek
Tartalom