Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

702 Kbtk. 105—108. §§. 4. E kihágás pénzbüntetése 100 frtnáJ kisebb összegben nem szabható ki. (Bi. T. V. 16. B. m. — VI. 64. B. m. — XVII. 80. B. m. — L. még a 21. S-nál 3 p. alatt.) . 4 5. Beteg marha húsának tudva eladása e 9. alapján büntettetett. (Bj. T. IX. 256. B. m.) 6. Lásd még a 99. §-nál 3. pont alatt. 105. §. A ki az emberek használatára szolgáló kútba, vízvezetékbe vagy forrásba ronda vagy undorító tárgyal dob: három napig terjedhető elzárással büntetendő. A ki pedig közhasználatban levő kutat, vízvezetéket vagy forrást szándékosan akként ront meg, hogy vize élvezhetetlenné válik, vagy használhatósága félbeszakad: tizenöt napig terjedhető elzárással és száz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 1. V. ö. a Btk. 315. §-át; továbbá az 1885:XXIII. t.-cz. 185. §-ának t) pontját. (Másnemű, mint az itt felsorolt viznek ártalmas anyagokkal való megrontásáról.) 2. E kihágás a gyermeküléssel anyagi halmazatban állapíttatott meg, midőn vádlott a megölt csecsemőt a kútba dobta. (Bj. T. III. 131. 0.) 3. Lásd még a 99. §-nál 3. pont alatt. 106. §. Azon nőszemély, a ki tudva, hogy ragályos betegségben vagy bujakórban szenved, mint dajka szolgálatba lép, vagy ha szolgálatba lépte után esik ragályos betegségbe vagy bujakórba s ezen körülményt, mihelyt annak tudomására jő, azonnal fel nem fedezi: két hónapig terjedhető elzárással büntetendő. 1. V. ö. az 1876 : XIV. t.-cz. 19. §-át. 107. §. Nyolc napig terjedhető elzárással büntettetik: aki az ételeknek réz-, czin- vagy más érczedényekben való főzésére nézve fennálló szabályokat megszegi, úgyszintén, a ki az elárusitásra vagy szétosztásra szánt étel- és italczikkek tartására s az azokkal való bánásmódra vonatkozó szabályokat megszegi. 1. V. ö. az 1876-.XIV. t.-cz. 14. §-át; továbbá a Btk. 314. §-át (az it felsorolt cselekmények szándékos elkövetéséről). 2. A szikvizgyártás iránt v. ö. az 1869. évi 649. sz., — a mesterséges ásványvizek gyártásáról az 1873. évi 24.199. sz., ugyanezek gyártásáról és elárusitásáról az 1898. évi 70.028. sz. belügyminiszteri rendeletet. 3. Lásd még az 1893. évi XXXIII. t.-cz. 21. §'-át (Bpesten a kerületi elöljáróság a kihágá,s birája). 4. A fővárosi rendőrség hatáskörét illetőleg lásd a 35. §-nál 2. pont alatt. 108. §. Gyógyszerészek, vegyészek, úgyszintén mérgek vagy az életre vagy egészségre ártalmas mennyiségben mérget tartalmazó szerek készítői, továbbá azok, a kik ilyen szereket gyárukban vagy iparukban használnak, vagy házukban, illetőleg az általuk birt valamely helyiségben tartanak,